19770. lajstromszámú szabadalom • Őrlési eljárás és gép ezen eljárás foganatosítására

.•Megjelent IOOO. évi november hó 22-éit. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Í9770. szóm. X/i. OSZTÁLYŐrlési eljárás és gép ezen eljárás foganatosítására. KREISS JENŐ MÉRNÖK HAMBURGBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1900 június lió 25-ike. Jelen találmány tárgya egy új őrlési eljárás, melynek foganatosítása oly zúzó, illetőleg őrlő gép segélyével történik, mely gép az ismeretes ütő- vagy szórva zúzó és | a golyós zúzó malmok kombinácziójából áll. Az utóbbi malmoknál az aránylag kicsiny esési magasság folytán a gyakorlatban igen csekély hatású esési erő itt nagyobb czentri- . fugái erő, illetőleg vető- vagy ütőerő által helyettesíttetik s ennek következtében viszonylag lényegesen kisebb golyók, illetőleg zúzótestek alkalmazhatók, tetszőleges alakkal, melyeknek fölülete, illetőleg ai összezúzást vagy aprítást létesítő fölületük ismeretes geométriai tantételek szerint sokkai nagyobb (azok köbtartalmához, illetőleg súlyokhoz viszonyítva), és így nagyobb haszonhatás érhető el a golyók emelésére, illetőleg vetésére fölhasznált erővel, minta golyós zúzómalmoknál alkalmazott nagyobb golyóknál. A találmánybeli gép egy másik előnye az ismert golyós zúzómalmok fölött az, hogy az utóbbiaknál őrlési fölület gyanánt a forgó henger belső (alsó) fölületének csak egy része használtatik föl, míg | ellenben az előbbinél a zúzás majdnem az | egész köpenyfölületen, valamint egyidejű- ! leg a forgó verőszerkezet verőléczei kö- ' zött is történik. Az ismeretes verőléczes őrlőjáratokkal szemben viszont a találmánybeli gép azon előnnyel bír, hogy a golyók nagyobb őrlő, : illetőleg zúzó fölületet nyújtanak, mint a verőléczek, keretek ,stb., továbbá, hogy az elhasznált alkatrészeket nem kell minduntalan javítani és pótolni, minthogy a i zúzótestek mindaddig használhatók, míg csak teljesen el nem kopnak s csakis időnként szükséges új golyókat stb. az őrlőjáratba behelyezni. A mellékelt rajzlap ábrái a találmánybeli golyós szórva zúzómalomnak egy kiviteli alakját szemlétetik, hol az ! 1. ábra ezen gép keresztmetszete, a 2. ábra (II—II) síkja szerint, míg a 2. ábra hosszmetszete, az 1. ábra (I—I) síkja szerint. Egy lassan forgó (a) dobban egy (b) verőléczekkel vagy hasonlókkal fölszerelt (c) tengely forog, minek következtében az esetleg (al) kiugrásokkal vagy bemélyítésekkel stb. fölszerelt dob által fölemelt anyag, mely közé az összezúzásra szolgáló testek is közé vannak elegyítve, ezekkel együtí a dob belső falazatához csapatik vagy len-I díttetik, honnan az anyag visszahull a verő ' szerkezetre s itt újra fölfogatván, ,az előbbi | folyamat újból kezdődik. Ha a verőléczek