19726. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szövészeti czélokra szolgáló patronoknak készítésére
— 2 — nyalábok egyesítve szóratnak át a tárgylencsén. A készülék előtt a (g) keret van fölállítva, melybe a szükséges negatív képek előállítására szolgáló fényérzékeny lemezek, illetőleg maguk az előállított (n) negatívok (illetőleg diapozitivok) helyeztetnek. A (g) keret előtt az ismeretes szerkezetű (h) kondenzátor és a fényforrás van elrendezve. A kamarában egy állvány van elhelyezve, mely a lyukasztott (i) lemez és a fényérzékeny (j) papír illetőleg az ennek alátétjéül szolgáló (k) üveglap fölvételére szolgáló keretet hordja. Az előzőkben leírt berendezéssel bármely mintáról több képet vetíthetünk egymás mellé ugyanazon fölüietre. Ha pl. valamely minta háromféle kötésben foganatosítandó, akkor a leírt berendezéssel egymás mellett három képet állítunk elő ugyanazon fölületen. Ezen képek elkészítése illetőleg előhívása és fixirozása után minden egyes képben csak azon helyeket hagyjuk meg, melyek ugyanazon kötéssel készítendők, míg az összes többi helyeket retusirozás segélyével befödjük. Ily módon mind három kötés számára 3 különböző negatívot kapunk, melyek egymást a minta teljes képévé egészítik ki. Ha pl. a-2. ábra mintájának (1) virágát atlaszban, (2) leveleit tafotában és a (3) zárakat fonalgóban (Köperben) akarjuk előállítani, akkor az egyik képen (3. ábra) az (1) virágok kivételével, a második képen (4. ábra) a (3) levelek kivételével és a harmadik képen (5. ábra) a (3) szárak kivételével minden helyet befödünk. Ha már most a leírt berendezéssel ezen összes részletképeket (3., 4. és 5. ábra) egy közös fölüietre vetítjük, akkor a teljes képet (2. ábra) kapjuk. Ezen képet az (i) lyukasztott lemezre vetítjük, mely mögött a (k) üveglapon lévő fényérzékeny (j) papir van elrendezve. Ha négyzetalakú ellenzőket használunk, akkor, a mint az a törzsszabadalomban le van írva, az egész kép (2. ábra) a papirnégyzetekben és nagyítva jelenik meg. A patronok eddigi előállításánál a kötések elérése czéjából az említett lyukasztott lemeznek megfelelő lyukait úgynevezett kötési lemezekkel födték le. Ily esetben a kötési lemezeknek természetesen époly nagyoknak kell lenniök, mint a patronoknak. A lyukasztott lemez nyílásainak befödésére szolgáló ily nagy lemezek alkalmazása helyett, hasonló, azonban csak a mintanagyságával és fekete pontokkal bíró lemezeket alkalmazhatunk, melyekkel közvetlenül (m negatív vagy diapozitív képnek megfelelő helyeit födjük be. Ha az (n) negativ képet ezen, a kötéseket megjelölő fekete pontokkal ellátott lemezekkel közvetlenül és nagyítva a lyukasztott lemezre vetítjük, akkor a lyukasztott lemeznek bizonyos lyukai nem világíttatnak meg. A lyukasztott lemez egyes lyukainak ezen meg nem világítása a törzsszabadalomban leírt eljárásnál követett lyukbefödésnek felel meg. Ha már most a virágot (3. ábra) ábrázoló negativ képre egy lemezt helyezünk, melynek pontjai az atlaszkötésnek felelnek meg, azután a leveleket ábrázoló második kép (4. ábra) előtt a tafota kötésnek megfelelő lemezt és a szárakat ábrázoló harmadik kép előtt a fonalgókötésnek megfelelő lemezt helyezünk el, akkor a képnek mind a három része ezen háromféle kötéssel vagyis a minta teljes képe az összes kívánt kötésekkel egyszerre jelenik meg a lyukasztott lemez mögötti homályos üveglapon, Természetes, hogy midezen kis (1) kötési lemezek (1. ábra) igen pontosan állítandók be. Minthogy azonban a homályos üveglapon valamenyi kötés egyszerre látható, mindig lehetséges az ezen lemezek rossz beállítása folytán keletkező hibákat kijavítani. Mivel ezen kötési lemezek csak bizonyos meghatározott nagyításnál foglalnak el a lyukasztott lemezekhez képest helyes állást, ennélfogva ezen nagyítás fokát mindig be kell tartani, egyszersmind úgy a lyukasztott lemezt a tárgylencsétől, a homályos üveglapot illetőleg a papirt a lyukasztott lemeztől, valamint az optikai készüléket a patronálásra szolgáló (n) negativ vagy diapozitív képeket tartalmazó (g) kerettől állandóan ugyanazon távolságban kell tartanunk. Az eddig szükséges beállítás mellőzése
