19719. lajstromszámú szabadalom • Elektromos áramszakgató
— 2 — közvetetlenül csatlakozik az (m n) sarkszorítókhoz. Midőn a készülékbe áram lép, ez (e) pálczán és (k) sodronyon keresztül jut (c) csévéhez, minek következtében (e) pálcza fölemeltetik s ez által az áram megszakíttatik. Azonban a pálcza saját súlyánál fogva ismét visszaesik s az áramot ismét bekapcsolja, mely mozgás igen nagy sebességgel mindaddig ismétlődik, míg csak (m n) sarkszorítókhoz áram vezettetik. Az (e) pálcza lefelé való mozgásának határolása végett, ennek alsó vége közelében (c) tárcsa van kiképezve, hol az ezen tárcsa alatt az (e) pálczára tolt kaucsukgyűrű egy, a (d) tartóléczekhez erősített lemezhez ütközik (2. ábra). A (h) csapnak fölső végén kiképezett gomb viszont a kaucsukból kiképezett (p) ütköző által határoltatik mozgásában, mely ütköző az (a) keretre szerelt (q) lemezrúgó által tartatik. (r) csavar segélyével (p) ütközőnek kilengése szabályozható, míg egy második (s) csavar az ütközőt tartó (q) lemezrúgónak beállítására szolgál, (t) fogasáttétel segélyével viszont a higanyt és petroleumot magában foglaló (g) csésze magassági irányban állítható be. Ezen elrendezés segélyével lehetővé válik az (f) csapnak a higany fölszinétől való tetszőleges beállítása, a nélkül, hogy az által a csapnak a higanyba való bemerülésének mélysége megváltoznék. Azonkívül (s) csavar segélyével azon erőt is szabályozhatjuk, mellyel (e) pálcza lefelé mozog. Mint az előadottakból látható, az (r) és (s) csavaroknak, valamint (t) fogasáttételnek megfelelő beállítása által mindig lehetséges a másodperczenként kivánt számú árammegszakítást létrehozni. Mint a föntebbiekből látható, a találmánybeli készülék egyszerű és szilárd szerkezettel bír, előállítási költsége csekély, áramhozzávezetése alkalmával azonnal működésbe lép és a legkülönbözőbb erejű áramok mellett is a legnagyobb gyorsasággal és szabályossággal működik, a nélkül, hogy sok áramot igényelne. A talapzatban elhelyezett (j) kondenzátor pedig a szikraképződést akadályozza meg. Természetes dolog, hogy a (c) cséve körül keringő áram a főáramkörnek egy mellékáramköre is lehet. A találmánybeli készülék pontos működése legelső sorban abból származik, hogy az (f) csap mindig ugyanazon mértékben esik le, mivel lefelé való mozgását az (o) tárcsa határolja. Azonban a leesésnek ezen egyenlő mértéke még nem volna elegendő arra, hogy az (f) csap mindig egyenlő mélységig merüljön bele a higanyba, ha (g) csésze körkeresztmetszettel bírna és (f) csap ezen kör középpontjában feküdnék, mint ez az eddig ismeretes, hasonló berendezésű áramszakítóknál történik. Az (f) csap ugyanis le- és fölfelé való mozgása közben a higanyt hullámzásba hozza, úgy hogy annak fölületén hullámhegyek és hullámvölgyek keletkeznek, melyek természetesen a csésze közepén a legmagasabb, illetőleg legmélyebbek. Ezen hullámzás következtében természetesen a higany fölszine váltakozva emelkedik és sülyed, ez által (f) csap abba különböző mélységig merül, úgy hogy az áramok sem tartamra, sem erőre nézve nem lehetnek egyenlőek egymással. Ezen hátrány elkerülése végett a négyszögletes keresztmetszettel bíró csészébe egy körülbelül ^|-alakú második tartányt helyezünk, még pedig oly módon, hogy az (f) csap ezen második tartány közepe fölött feküdjék. Mint általánosan ismeretes, ily alakkal bíró edényeknél a hullámhegyek magassága a legcsekélyebb. A hullámképződésnek egy másik főoka abban keresendő, hogy (f) csap mozgás közben a higanyból váltakozva kiemeltetik s abba újból belemeríttetik. Nagyon természetes, hogy a hullámképződés tetemesen csökkenthető volna akkor, ha az áramot a nélkül is megszakíthatnánk, hogy e végből (f) csapot a higanyból teljesen ki kellene húznunk. Ezen czélt az által érjük el, hogy a fémből való (f) csapot egy hasonló átmérővel bíró, azonban nem ve-