19700. lajstromszámú szabadalom • Számoló készülék

— 2 — tízezerrel megszorzott értékei képviseltet- i nek a megfelelő beosztások által. A szá- | molásnál tehát tulajdonképen mindig csak az osztó vonalaknál álló számok első számjegyei, t. i. 0, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10 és az ezek közötti, a fél-, tized- és huszadrészeket jelölő vonalak a mérvadók; az illető számjegyek és osztásvonalak a körülményekhez képest métereket, dekamétereket hektométereket, kilométereket és az ezeknek megfelelő elegységeit jelölhetik. Az (a) táblán a helytálló (b) léptéken kívül az eltolható, előnyösen rajzsínalakú (c) vonalzó van elrendezve, melybe a (d) lépték van bevésve. A (c) vonalzó (f) feje a (g) toldatok segélyével (2. ábra) az (a) tábla alsó szélén elrendezett (h) vezetékben vezetődik, úgy hogy a vonalzót az (a) táblán ide-oda csúsztathatjuk, miközben ez a (b) léptékkel folyton párhuzamos állásban marad. A (d) lépték ugyanoly beosztással mint a (b) lépték, a főbeosz a 0, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7. 8, 9, 10 számjegyek állanak, melyek pl. pénzegységeket képviselnek és filléreket, koronákat, tízkoronásokat, százkoronásokat stb. jelölhetnek, a szerint, milyen egységekkel van az elvégzendő számításnál dolgunk. Az (a) tábla fölső jobboldali sarkától annak alsó baloldali sarkához a (k) vonal van húzva, mely ha a tábla fémből készül, ebbe egyszerűen be van karczolva és arra szolgál, hogy a (d) léptéket a számításhoz szükséges állásba mozgathassuk. A (k) vonalat a következőkben beállító vonalnak fogjuk nevezni. Az (a) tábla alsó oldalán még az (1) vonal van bevésve, mely a (b) lépték (0) jelű osztásvonalával egy irányba esik. Az (1) vonal, a (b) lépték belső határvonala és a (k) beállító vonal egy derékszögű háromszöget képeznek, a hol is az (1 és k) vonalak az említett sugárrendszer két sugarát képviselik, míg a (b és c) léptékek az ezen sugárrendszert metsző párhuzamos egyenesekként szerepelnek. A (k és 1) vonalak (i) metszéspontjában az (m) gyűrűvel ellátott (n) selyemfonál vagy lószőr van megerősítve, melyet a számításnál az (m) gyűrűnél megfogva, a (b) lépték azon osztásvonalára állítunk be, mely a kiszámítandó föladat egyik ismeretes mennyiségének felel meg, a mikor is az (n) fonal a (d) léptéken a számítás eredményének megfelelő osztásvonal végét fogja metszeni, illetve két osztásvonal között fog feküdni. Ekként a (d) léptékről a számítás eredményét közvetlenül leolvashatjuk, föltéve, hogy a (d) léptéket akként állítottuk be, hogy ezen lépték azon osztásvonalának vége, mely a kiszámítandó föladat másik ismeretes mennyiségének felel meg, a (k) beállító vonalba esik. A következőkben a leírt számoló készülékkel való számítás megérthetése czéljából néhány egyszerű művelet végrehajtását fogjuk leírni. Tegyük föl, hogy egy méter szövet ára 7 korona 25 fillér és kiszámítandó volna, hogy mennyibe kerül ezen szövetből 0 65 éter. Mindenekelőtt a (d) léptéket a rajzban föltüntetett módon akként állítjuk be, hogy az egyik ismeretes mennyiségnek, a 7-25-nek megfelelő osztásvonal vége a (k) beállító vonalba essék; figyelembe veendő ezen beállításnál, hogy a jelen esetben mindegyik főbeosztás 1 koronát és mindegyik legkisebb beosztás 5 fillért képvisel. Ezután az (n) irányvonalat akként állítjuk be, hogy az a rajzban föltüntetett módon a (b) lépték azon osztásvonalának végét messe, mely a másik ismeretes mennyiségnek, a 0'65-nek felel meg. Ezen osztásvonal a 600 és 700 közti főbeosztást felező és 50-nel jelzett vonal. Az ekként beállított (n) irányvonal a (d) léptéknek jobboldali szélét az (x) pontban metszi, a mely pont a keresett ismeretlennek felel meg és a számítás eredményét szolgáltatja. Ezen pont pedig, a mint a rajzból látható, valamivel följebb van a 4 korona 70 fillért jelző osztásvonalnál, tehát kikerekítve 4 korona 71 fillérnek vehető, a mi a közönséges számítás alapján nyert eredménnyel egyenlő. Ha a föladat osztási művelettel oldandó