19700. lajstromszámú szabadalom • Számoló készülék

9V7 Megjelent 1900. évi november hó 12-én MAGY. m KIR. SZABADALMI I V HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 19700. szám. VII/c. OSZTÁLY. Számoló készülék. PAROUNAGHIAN KIRCOR T. TECHNIKUS KONSTANTINÁPOLYBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1900 április hó 11-ike. A jelen találmány tárgyát igen egyszerű szerkezetű és könnyen kezelhető számoló készülék képezi, mellyel a legkülönfélébb számításokat gyorsan és kényelmesen oldhatjuk meg. Ezen számoló készülék, mely különösen a szorzás, osztás elvégzésére és hármasszabályok, valamint mértékátszámítások megoldására igen alkalmas, az eddigi számoló készülékekkel szemben különösen az által tűnik ki, hogy az semmiféle gépszerű szerkezetekkel nem bír és ennélfogva igen csekély költséggel állítható elő. Az egész készülék ugyanis egy tetszőleges anyagból készült egyszerű táblából áll, melyen egy helytálló és egy mozgatható lépték, valamint egy irányvonalként szereplő fonál van elrendezve. Az ezen számoló készülék segélyével elvégzett számítás eredménye a sugárrendszerre vonatkozó azon szabály alapjan adódik ki, hogy minden két vagy több párhuzamos egyenes által metszett sugárrendszernél az egyik metsző egyenesnek a sugarak közé eső szeletei úgy aránylanak egymáshoz, mint a többi metsző egyeneseknek a megfelelő sugarak közé eső szeletei. A találmány tárgyát képező számoló készülék, melynél a sugárrendszernek ezen sajátsága gyakorlati czélokra van hasznosítva, a mellékelt rajzban egy foganatosítási példában van bemutatva. Az 1. ábra a számoló készülék fölülnézete. A 2. ábra metszet az 1. ábrának (A—B) vonala szerint. A fémből készült (a) tábla egyik oldalán a tizedes rendszerű (b) lépték van bevésve, mely pl. hosszmérték jelölésére szolgál és a jelen esetben tíz főbeosztással van ellátva, mely beosztások határvonalainál a 0, 100, 200, 300, 400, 500, 600, 700, 800, 900, 1000 számjegyek vannak bevésve. Mindegyik ily főbeosztás egy-egy 50-el jelzett vonal által két egyenlő részre és mindegyik ily rész külön tíz-tíz egyenlő részre van osztva. Ha az elvégzendő számításnál egy méternél kisebb hosszegységekkel kell dolgoznunk, akkor mindegyik főbeosztás egy decziméternek (100milliméternek), mindegyik főbeosztás fele egy fél decziméternek (50 milliméternek) és a legkisebb beosztások mindegyike egy fél ezentiméternek (5 milliméternek) felel meg. Ha már most a méternél nagyobb egységekkel, pl. dekaméterrel, hektométerrel, kilométerrel vagy miriaméterrel számolunk, akkor az imént említett tízzel, százzal, ezerrel, illetve egységeknek