19673. lajstromszámú szabadalom • Csavaralakú turbina

— 3 — válak és a (46a) lépcső között, valamint ez utóbbiak és a (48) válak között gőzmentes összeköttetést létesítenek, míg a másik oldallap a mellső és az oldallapok, illetőleg az agy és a csigavonalalakú szárnyak között biztosítják a gőzmentes zárást. Hogy ezen részek között a kopást meggátoljuk és egyszersmind a fejeket szorosan az agyhoz n-yomjuk, mindegyik fej egyegy (65) kiugrással van ellátva. A (62) fejnek (67) csap az agy kerületének sugárirányban elrendezett (68) bevágásaiban nyugszik, míg egyidejűleg a (63) kiugrások és a (45) tárcsa lépcsője közé (69) spirálrúgók vannak beiktatva, melyek a fejek fölső lapját az agyhoz nyomják. A fejeket hosszirányukban a (70) peczkek rögzítik, a mennyiben ugyanis ez utóbbiak a lépcsők és a fejek közé vannak beiktatva, mely utóbbiak e helyen kissé vékonyítva vannak, hogy azokat fölvegyék úgy hogy a fejek között gőzmentes kapcsolat létesül. E mellett a fejek be vannak vésve, hogy egy sor, czélszerűen ovális (71) tömítőpeczket vegyenek föl; míg a fejek sugárirányú eltolódásukban a gőzterekben, a hengerek külső végein e hengernek a czentrifugális erő folytán kifelé ható (31) része által vannak meggátolva. Látható, hogy a fejek a spirálvonalalakú szárnyakat egy sor spirálvonalalakú kamrára osztják, melyek mindegyike két teljes csavarmenet, két szomszédos zárófej, a henger fala és az agy által van határolva. Ha a gőz az első kamrába ömlik, expandálása folytán természetesen ennek valamennyi határoló falára nyomást gyakorol és miután ama fal, mely a legnagyobb ellenállást tanúsítja, egyszersmind a legnagyobb kerülettel is bír, ennek következtében erre nagyobb erő is gyakoroltatik, mint a többi falakra és ennek folytán a nagyobb fölületet a kamra dugattyú fölülete gyanánt tekinthetjük. Ezen első kamra dugattyúfölületére gyakorolt túlnyomás, tehát spirálvonal alakjánál fogva az agyat és ezzel a tengelyt forgásra kényszeríti a 3. ábrabeli nyíl irányában és minden teljes körülforgás alkalmával a szárnyakban lévő mindegyik fejet fogaskerékhajtás módjára az agy hosszában az első kamrában elfoglalt első állásából a második kamrában lévő második állásába mozgatja, a gőz ennek következtében a második kamrába hatol és kamráról-kamrára vezettetik, míg végre kiáramlik. Ily módon a gőz folytonosan növekedő expanzióval fokozatosan keresztül vezettetik a kamrákon. Egyidejűleg a spirálvonalalakú szárnyak minden egyes körülforgása alkalmával bizonyos mennyiségű friss gőz vezettetik be az első kamrába, mely a megelőző gőzmennyiséget teljesen ugyanazon módon követi, úgy hogy a gép egyenletes munkakifejtését érjük el. Hogy az erőt ama különböző ellenállásoknak megfelelően, melyek a gépre hatnak, változtathassuk és hogy az egyenletes sebességet betartani tudjuk, a gőznek a szárnyak közé bocsátására egy szabályozó nyer alkalmazást. Ezen készülék egy (72) tokból áll, mely egy függélyesen elrendezett hengeres (73) szelepkamrával és egy vízszintesen haladó (74) csatornával van ellátva, mely utóbbi ezen szelepkamra fölső nyílásával közlekedik. A tok főrésze kúpalakú és több (a jelen kiviteli alaknál négy) vízszintesen elrendezett, köralakban futó (75 76 77 78) csatornával bír. melyek abba a szelepkamra és a tok külső fala közé be vannak eresztve. Egy (78a) teknő, mely a (79) bordák által (7. ábra) az említett szelepkamrától csekély távolságban tartatik, egy köralakban futó (80) csatornát hagy szabadon, mely a dugattyúhoz vezető (10) csatornával áll összeköttetésben. A (75) csatorna belül egy sor (81) csatorna által a (73) szelepkamra belsejével, külső oldalán pedig egy pár lefelé hajló (83) cső által öszsze van kötve, mely a maga részéről egyegy (84) hasíték útján a gép hengerébe torkollik (4. ábra). A hasítékok ugyanolyan hajlással bírnak, mint a szárnyak és akként vannak elrendezve, hogy a második kamrával állanak kapcsolatban.