19637. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés kizárható betű és matriczasorok előállítására

korrektúra a regiszter nagymérvű megváltoztatását követeli meg. A megváltoztatandó darab jóval messzebb terjed, mint a hiba, sőt gyakran több sor ujralyukasztása válik szükségessé. Ugyanis egy ily lyukasztott regiszter mint az a 18. ábrán látható — egy lyuggatott papírcsíkból áll, melyen az egyes betűjegyek lyukkombináeziók által vannak jelezve. A rajzon látható regiszternél mindegyik lyukkombináczió két-két lyukból áll, melyek közül az egyik a papircsik fölső, a másik annak alsó felében tíz (a) illetőleg tizenegy (b) vonalon van elhelyezve. Ily módon 10X11 különböző lyukkombinácziót kapunk, melyek segélyével 110 különböző betüjegyet lehet szedni. A rajzon (c) betűvel jelzett sorokba eső lyukak ama lyukkombinácziókat ábrázolják, melyek a szóelválasztójegyek kiváltására szolgálnak, míg a (d) betűvel jelzett sorokba eső lyukak a szótag-elválasztójegyeket jelzik. A többi, nem jelzett sorba eső lyukak a betüjegyeknek megfelelő kombinácziókat jelzik. Ha a lyuggatott regiszter hosszanti irányban előre mozog, az egyes lyukkombináeziók egymás után működésbe jönnek és elektromos vagy mechanikai úton az illető betűjegyek kiváltását idézik elő. A szóban lévő találmánynál azonban a lyukasztás a sor hosszúságára, a betűnemre és a kizárásra való tekintet nélkül történik úgy, hogy egy és ugyanazon regiszter szerint tetszőleges hosszúságú sorokat tetszőleges betűnemből lehet szedni, a korrektúrák pedig csak helyi és nem messze kiterjedő változtatásokat igényelnek. Mi a szótag-elválasztásokat illeti, azokat a lyukasztott regiszteren nem kell minden szótag után megjelölni; ebben a tekintetben általában elégséges, ha csak a két szótagnál hosszabb szavakra szorítkozunk, illetőleg két egymásután következő rövid szótagot nem választunk el egymástól. Ennek következtében a szótag-elválasztások száma jóval kisebb fog lenni. Ha a lyukasztott regisztert az ismert módon használnék föl a betűk szedésére, oly végtelen sort állítanánk elő, melynél két-két szó között és többtagú szavak szótagjai között egy-egy ideiglenes elválasztó volna, Tehát ekkor fölösleges számú elválasztó volna a sorban, minthogy mindegyik sorban csak egy szótag-elválasztás lehet és ez is a sor végén. Tehát arról kell gondoskodni, hogy ezek a szótagelválasztások csak ott forduljanak elő, hol tényleg "szükségesek. A találmány szerint ezt oly módon érjük el, hogy a végtelen sorból a kiszedett szótagelválasztásokat ismét eltávolítjuk, míg a sor körülbelül a kellő hosszúságot nem érte el. Egy ennek a hosszúságnak megfelelő ponton előforduló szótagelválasztót azonban a sorban hagyjuk és ez fejezi be ekkor a sort. Ha a szedés billentyűs géppel vagy kézimunkával történik, a szedő, bár ez a találmány szempontjából fölösleges, a szótagelválasztók szedését csakis a sor vége felé kezdi meg, minthogy a sor hosszúságot munkaközben megfigyelheti. Az új eljárás legkönnyebben a kivitelére szolgáló berendezés szerkezetének és működési módjának ismertetésével irható le, mely berendezés a csatolt rajzon különböző kiviteli módozatokban látható. Az első kiviteli módozata a csatolt rajz 1. ábráján oldalnézetben, 2. ábráján fölülnézetben és 3—5. ábráján részletrajzban látható. A gyűjtőcsatornának két (1 2) oldalfala és egy (3)-nál (3. ábra) hosszában fölhasított (4 5) feneke van. Megtöltésére a jobb oldalán egy érdes (7) támasztófölülettel bíró, folytonosan forgó (6) korong van alkalmazva, mely a (8) csatornába lecsúszó (9) betűket, szó- vagy szótagelválasztókat megfogja, a (10) fölfekvő fölület közreműködésével fölállítja és azután a csatornában időszakosan eltolja. A gyűjtőcsatorna baloldalán van a (11) szedődeszka, mely egy háromoldalt a (12) oldalléczek által elzárt és (13) fenékkel és (14) választófalakkal ellátott tartályból áll, melynek a leválasztott sordarabok befogadására szolgáló (15) rekeszeiben a (16) csusztatódarabok tolhatók el. A szedődeszka megtöltése előtt ezek a csusztatódarabok a