19630. lajstromszámú szabadalom • Berendezés a betűkerék nyugalmi állásának előidézésére betűnyomó távíróknál

irányú áram adható, végül az «s»-sel jelölt gomb lenyomása folytán vagy az előbbieknél gyöngébb áramot adunk, vagy pedig ezáltal egy gyönge állandó áramot megszakítunk. A 2. ábrában relaisk vannak föltüntetve, melyek közül kettő ellenkező értelemben polarizált és csak erősebb áramnál hat, melyeknek hatása alatt (—H-(-R) elektromágnesek jönnek működésbe és egy vagy szintén polarizált vagy közömbös, de gyönge áramnál is ható relais (melynek hatása folytán (s) elektromágnes működik). Ebből következik: 1. hogy bármely kontaktgomb lenyomása alkalmával (1. ábra) csak az egyik és pedig a 2. ábrában föltüntetett és megfelelő elektromágnes működik. 2. Hogy ha a («+») gomb (1. ábra) nyomatik le, akkor a (T) betűskerék (2. ábra) egy betűvel megy előre, ellenben ha(«—») gomb (1. ábra) nyomatik le. a betűskerék öt jellel megy előre. 3. Hogy a kívánt jelnek az (s) elektromágnes fölé való hozása a («—(—» és «—») gombnak bizonyos rendben való lenyomása által elérhető. Ha pl. a harmadik jelet akarjuk a lenyomókészűlékkel szembe hozni, akkor csak háromszor kell («—») gombot lenyomni. Ha ellenben a hetedik jelet akarjuk, akkor egyszer nyomjuk le a («—») és kétszer a («-{-») gombot. Ha a kívánt betű a lenyomószerkezettel szemben van, akkor csak (s) gombot kell lenyomni. Ekkor csak (s) elektromágnes működik, melynek föladata, hogy a papírszalagot ezen jelhez nyomja. Az eljárásnak ezen általános leírásából következik, hogy a készülék szerkezete olyan legyen, hogy 1. a horgonyok (—R+R) elektromágneseken akkép legyenek elrendezve, hogy az (5, 24) kerekek előrehaladása csak foganként történjék és a fogak a relais nyugalmi helyzetében ezek által ne befolyásoltassanak; 2. hogy, miután a betű lenyomódott, egy készülék segélyével, melyet a 6. és 7. ábra részleteiben tűntet föl, oly berendezésről kell gondoskodni, mely által a) a papírszalag egy közzel előre tolódjék, ami minden, ugyanezen czélra szolgáló szerkezetnél is szükséges; b) és ami a legfontosabb, az egész rendszer a kiindulási helyzetbe gyorsan visszahozassák. Hogy mikép lehetséges a fogaskerekek, illetve (T) betűskerék foganként való előrehaladása, az a 3. ábrában van föltűntetve. Az egész rendszer itt nyugalmi állásban van. A horgonyok a kerekekre a nyíl irányában hatnak. (F) rúgó a kerékrendszert ismét visszafordítaná, ha ezt a (Z) zárókilincs meg nem akadályozná, mely kilincs azonban a nyílirányában való előrehaladást megengedi. Hogy (F) rúgó hatása érvényesülhessen tehát, szükséges, hogy (Z) zárókilincset kikapcsoljuk. Ha ezen kikapcsolás közvetlenül a jel lenyomása után történik, akkor az eredeti helyzet azonnal helyre áll és a rendszer egy új jel adására képes. Hogy ez mikép történik, azt a 4., 5., 6. és 7. óbrák magyarázzák. (B) kerékrendszer (4. és 5. ábra) áll (r) kerékből, mely csak ütközőül szolgál, (3. és 4. ábrák) továbbá (u) kerékből, melynek kerülete nagyon kicsiny, czélszerűen elrendezett zárófogakkal van ellátva, végül (x) kerékből, melynek kerülete sima és mely excentrikusan akkép van alkalmazva, hogy kerülete rendes helyzetben azon a helyen, hol a zárókilincs támaszkodik, egy síkban van (u) kerék kerületével (4. és 5. ábra). (Z) zárókilincs úgy a (3) vízszintes tengely, mint (4) függélyes tengely körül foroghat és (n) rúgó által az (u) kerék kerületéhez szoríttatik, míg (f) rúgó az (r) kerék kiálló karimájához nyomja (4. ábra). Ha az egész rendszert a rendes helyzetből pl. egy negyed fordulattal elfordulva képzeljük, akkor (F) rúgóval csak úgy lehet azt visszahúzni, ha (Z) zárókilincs behatása meg van szüntetve. Ha a zárókilincset (f) rúgó nyomása ellenében forgatjuk, akkor az kiugrik és az (x) kerék kerületéhez nyomódik. Minthogy ez sima, a rendszer nem talál ellenállásra és (F) rúgó visszaviszi azt a rendes helyzetbe. Itt azonban (x) és (u) fölületek ugyanazon