19617. lajstromszámú szabadalom • Berendezés elektromos gépek szabályozására

- 5 — részben foltiintetett. helytálló (99) rúdon vezetődik, a hol is a (98) rész a (97)-nél forgathatóan megerősített (96) emeltyű által működtethető. Ha a (96) emeltyűt bal felé lendítjük, akkor az (A) mótor (Bl) térmágnesének forgását lassíthatjuk és végre megállíthatjuk. A (102) és (95) fogaskerekek az (Sl) tengelyen szabadon forgathatóan vannak elrendezve. Mindegyik fogaskerék egy súrlódási kapcsolásnak egy-egy részét hordja, mely kapcsolásnak másik (105) része közös mindkét fogaskerékre nézve; ezen (105) rész a (104)-nél forgathatóan elrendezett (103) emeltyű által működtethető. Ezen emeltyűnek a rajzban föltüntetett állásánál egyik fogaskerék sem meneszti magával az (Sl) tengelyt. A (105) rész az (Sl) tengelyre van ékelve, de ezen hosszirányban eltolható. Ha a (103) emeltyűt jobbra lendítjük el, akkor az (S3) tengely forgása az ekkor az (Sl) tengelyhez kapcsolt (102) fogaskerék által ezen utóbbi tengelyre vitetik át, még pedig csökkentett áttétellel. Ha a (103) emeltyűt ellenben balra lendítjük, akkor az (S3) tengely forgása a (95) fogaskeréknek az (Sl) tengellyel való kapcsolódása következtében nagyobb áttétellel vitetik át az (Sl) tengelyre. A másik (S3) tengely, melyet az (Al) mótor (Rl) térmágnese a (93) fogaskerék közvetítésével működtet, az (Sl) tengelyen elrendezett (106) fogaskerékkel kapcsolódó (107) fogaskereket hordja. A (109)-nél forgathatóan megerősített (108) emeltyű által , működtetett és az (Sl) tengelyre ékelt (110) ' kapcsolási tag arra szolgál,hogy az (Al) mótor (S3) tengelyének forgása a (106) fogaskerék segélyével az (Sl) tengelyre átvitessék. Nagy megterhelés elindításánál előnyös, ha annak valamely forgó tömeg forgató nyomatékában fölhalmozott energiát kölcsönözhetjük. Ezen okból a (B) fegyvezeteket állandóan összeköttetésben tartjuk a hajtandó megterheléssel, míg a (Bl) térmágnesek a (103) és (108) emeltyűknek és a két (96) emeltyűnek a rajzokban föltüntetett állásánál a megterheléstől függetlenül foroghatnak és minthogy szabadon forog-I hatnak, azok könnyen érnek el oly sebességű forgást, melynek következtében elegendő nagyságú elektromótorikus ellenerő gerjesztetik. Ha a (103) és (108) emeltyűket jobbra lendítjük, akkor mindkét (Bl) térmágnesnek forgása akként vitetik át az (Sl) tengelyre, hogy ez a motorokban akkor uralkodó potencziálnál lehetséges legcsekélyebb sebességgel forog. Ha a (103) emeltyűt balra lendítjük, akkor az (Sl) tengely a (Bl) térmágneshez képest fokozott sebességgel fog forogni. A regulátor egy dynamóelektromos gépből áll, mely szokásos szerkezetű (A2) térmágnesekkel bír, metyek göngyölése a szigetelt (a2) drótokból áll, a hol is ezen göngyölés mellékkapcsolás gyanánt van a főtápvezetékekbe kapcsolva, a mint azt később részletesebben le fogjuk írni. Ezen gépnek szokásos lemezes szerkezetű (B2) fegyverzete az (I) csapágyakban forgó (S2) tengelyre van szerelve. A (B2) fegyverzet az (E F G) illetve (H) kommutátorokkal összekötött szigetelt és egymástól elkülönített (e f g) illetve (h) göngyölésekkel bír. Az (E) kommutátorhoz az (54) és (55), az (F) kommutátorhoz az (56) és (57) kefék, a (G) kommutátorhoz az (58) és (59) kefék és a (H) kommutátorhoz a (60) és (61) kefék súrlódnak. Az (e) és a (h) göngyölésnél minden horonyban egy, az (f) és a (g) göngyölésnél ellenben minden horonyban két drót van elrendezve. Ezen göngyölések a megfelelő kommutátorokkal vannak összekötve, melyek mindegyik keféjétől egy-egy drót vezet a (C) bekapcsoló készülékhez. Az (a2) göngyölés végei a (C) bekapcsoló készülékkel vannak összekötve. A (62) és (63) fő tápvezetékek szintén össze vannak kötve ezen bekapcsoló készülékkel. A (C) bekapcsoló egy vezeték segélyével a (114) elektromágnesen keresztül az (A) mótor (69) átkapcsolójával és további vezetékek által a (44) és (50) átkapcsoló (46) illetve (51) kontaktusával, a (47) átkapcsoló (49) kontaktusával és az (50) átkapcsoló (52) kontaktusával van összekötve. A (45) és (48) kontaktusok egymáshoz vaunak kapcsolva.