19615. lajstromszámú szabadalom • Készülék üreges testeknek és csöveknek kovácsolható vagy hengerelhető fémekből való előállítására, mely egyengető hengerlőnek is alkalmazható

beállítása alkalmával az (i) és (il) hajtó- j kerekek fogaival a kapcsolódás fönnálljon. A (j) főtengely csapágyai a (c cl c2 c3) állványokon vannak. A főtengely eltolódásának megakadályo­zása végett (k) és (kl) gyűrűk vannak al- | kalmazva. A készülék hajtása a (j) fő­tengelyre erősített (i) és (il) homlokkere­kek segélyével történik és az egymással párhuzamosan álló (a) és (al) tárcsák ugyanazon irányban forognak. A (j) főtengely hajtása gőz- vagy víz­erő segélyével történhetik. Az 1., 2. és 4. ábrákban fölülnézetben, elől- és oldalnézetben látszanak a bordá­val ellátott (1) és (11) öntöttvas-szögállvá­nyok, melyekhez, mint az a 4. ábrán lát­ható, az (m) és (ml) aczél vezetősínek van­nak erősítve. A fölső (m) vezetősín (4. ábra) szilárdan van az (1) és (11) szögállványokhoz erő­sítve, míg az alsó (ml) vezetősín állítható. Az (ml) vezetősínnek a tárcsák köze­péig való fölemelése és annak mélyebbre való sülyesztése eszközölhető az (n) emel­tyűvel vagy más gépi berendezéssel. Megemlítendő még, hogy a (j) főten­gelyről több egymás mellett álló készülék hajtható minden különös tengelykapcsolás nélkül, csupán homlokkerekek segélyével. A II. sz. rajzlapon a hengerlő készülék (a) és (al) tárcsáinak különféle alkalma­zási módjai vannak föltűntetve. Az 1. és 2. ábra alaprajzban, a 3. ábra pedig oldalnézetben mutatja azt, hogyan lesz az (a) és (al) tárcsák közé, melyek­nek geométriai tengelye vízszintesen és egymással párhuzamosan fekszik egymástól bizonyos távolságban és melyek ugyan­azon irányban forognak, a tömör, henger­alakú megmunkálandó darab (melyet anya­gának természetéhez képest föl kell heví­teni), úgy élőiről, mint hátulról a tengely közepén kívül bevezetve. A megmunká­landó (c) darab hossztengelye körül forgat­tatik és az (al) tárcsa (szállítótárcsa) azt hengerelve előre tolja. A csúszó súrlódá­sok az érintkezési vonalokon a (c) munka­darabnak olyan értelemben való tovamoz­gatására szolgáló komponenssel bírnak, a minő irány felé mutatnak az (a) és (al) kúpalakú tárcsák csúcsai. A másik (a) tárcsa munkáló tárcsa, (kúpalakúan letom­pított sarkával az anyagrészecskéket a ke­rületen a (d) aczéltüske fölé nyújtja, il­letőleg előre húzza, míg a masszív (c) munkadarab magva felé eső anyagrész visz­szamarad. A (d) tövis arra szolgál, hogy a hengerlés alatt a (c) munkadarabnak, a mag felé eső anyagrésze visszamaradá­sát elősegítse és ily módon a (c) henge­res masszív munkadarab egész tömege az ez által képezett üreges hengerben halmo­zódik föl. Hogy a rúd a hengerlés művelete alatt a (d) tövissel együtt elforoghasson, négy­szögletes végével egy — hosszirányában elállítható — fésűs csapágyban nyugszik. Hengerlésnél a (d) tövis a rúddal és a fésűs csapággyal együtt egy aczél csavar­orsó és erre erősített kézikerék segélyé­vel a (c) munkadarab közepe felé szorít­tatik. A 2. ábrán (a) a szállítótárcsa és (al) a munkáló tárcsa. A 4. ábrán oldalnézetben látszik az, hogy lesz a megmunkálandó (c) tárgy jobbról és balról a tengelyek síkján kívül beve­zetve. A megmunkálandó (c) tárgy vezetésére az (m) és (ml) aczél vezetősínek szolgál­nak. Az (m) vezetősín szilárdan áll, míg az (ml) vezetősín állítható. Az (ml) vezetősín 2 kivágással van el­látva, melyek annak mozgását határolják és a sín emelése vagy sülyesztése eszkö­zölhető emeltyű vagy más gépi berendezés segélyével. Ha a megmunkálandó tömör (c) tárgy balról lesz bevezetve, (4. ábra), akkor az (ml) vezetősínt a tárcsák középvonalával egy szinbe kell beállítani, miáltal a meg­munkálandó (c) tárgy a két (m) és (ml) ve­zetősínek között vezettetik. Ha a megmunkálandó (c) tárgy jobbról lesz bevezetve (4. ábra), akkor az (ml) ve­zetősín a tárcsák közepe alá lesz beál-

Next

/
Thumbnails
Contents