19610. lajstromszámú szabadalom • Forgó viharágyú
Megjelent 1900. évi november hó 3-án. R1AGY. SZABADALMI Km. HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 19610. szám. Xfh. OSZTÁLYForgó viharágyú. FEHÉR FERENCZ MŰVEZETŐ BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1900 május hó 1-je. A szóban lévő találmány tárgya egy forgó viharágyú, melynek az a czélja, hogy több lövést, gyorsan egymásután különböző irányokban tehessünk, úgy hogy egyetlen ágyú legyen oly viszonyok között is elégséges, melyek között eddig több ágyú volt szükséges. A csatolt rajzon az új viharágyú az 1. ábrán oldalnézetben látható (az állj vány egy részét eltávolítva gondoltuk), míg a 2. ábra metszet az 1. ábra (y—y) és a 3. ábra metszet az 1. ábra (x—x) vonala szerint. A viharágyú az ismeretes kúpos (a; hangtölcsérrel van fölszerelve, mely a (b) csapok körül függélyes síkban lenghetően két (c) állványba van ágyazva. A (c) állványok egy vízszintes síkban forgatható (d) korongra vannak szerelve, melyet az (e) hasítékai vezetnek a fix (g) alaplemez (f) csapjain, úgy hogy az állvány forgathatósága ¡és az (a) hangtölcsér lenghető fölfüggesztése következtében az ágyúval bármely irányban lehet lőni. A hangtölcsérhez egy (h) forgó dobkeret csatlakozik, mely keretbe a több (i) furattal ellátott (j) dob van ágyazva és mely az ismeretes forgópisztoly závárzat szerelésére szolgál. Eme szerkezet részletes ismertetése fölösleges, mert a viharágyú eme része az ismeretes forgópisztolyok megfelelő részével teljesen megegyezik, úgy hogy az egész ágyút egy közönséges, nagy forgópisztolynak tekinthetjük, melynek csöve (a) hangtölcsér gyanánt van kiképezve. A (j) dobot ép úgy mint a forgópisztolyt töltényekkel töltjük, melyeket az (i) furatokba az ismeretes, oldalt alkalmazott (k) zárólemez nyitása után vezetünk be és melyeket az ismeretes módon az (1) kakas segélyével az adott esetben könnyen kezelhető (m) emelő gyanánt kiképezett billentyű segélyével sütünk el. A (h) forgódobkeretnek (n) fülei- vagy horgai vannak, melyek egyikén vagy másikán és a (c) állványon alkalmazott egyik vagy másik (o) fülön vagy horgon egy (p) rudacskát húzunk át, hogy az ágyút bizonyos szög alatt beállíthassuk. Az (a) hangtölcsérbA a csapadék víz bejutását a (q) födél gátolja meg, mely az(r) sarok körül foroghat és melyet az (s) rúd és (t) emelő segélyével az ágyú elsütése előtt alúlról nyitunk ki és azután ugyanúgy zárunk el.
