19604. lajstromszámú szabadalom • Hajócsavar

w Megjeleni 1Í)(K>. évi november hó 3-án MAGY. KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 19604. szám. XV/b. OSZTÁLY. Hajócsavar. GRÓF WESTPHALEN RUDOLF MAGÁNZÓ BÉCSBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1900 április hó 26-ika Jelen találmány hajók hajtására szolgáló oly előremozgató szerkezetekre vonatkozik, melyek a csavar elve szerint működnek és melyeknél egy a hajó gerinczével párhuza­mos tengelyre hajlott szárnyak vannak erő­sítve, melyek egy bizonyos vízmennyiséget a hajó kivánt mozgásával ellenkező irány­ban mozgatnak. Tekintettel arra, hogy az ily módon hajtott hajó sebessége függvénye a hátrafelé hajtott víztömeg reakcziójának és minthogy ezen reakczió nagysága a mozgatott víz tömegé­től és annak sebességétől függ, jelen talál­mány czélját az egyidejűleg mozgó víztö­meg növelése képezi, minthogy ezáltal azon okok egyikét hárítjuk el, melyek közönsé­ges hajócsavaroknál a mozgatott vízrészek eleven erejének korai megsemmisülését okozzák. Ezen okot azon vízáram képezi, melyeta közönséges hajócsavar agya maga után von és mely a szárnyak által hátramozgatott víztömeghez súrlódik. A jelen találmány értelmében a hajócsa­var úgy van berendezve, hogy annak agya, mellyel az a hajtótengelyhez van kapcsolva, nem a szárnyak között, hanem azok előtt van elrendezve. Két, vagy több hajlott, elő­nyösen köralakú sík tárcsa úgy van egymás mellett elrendezve, hogy kerületüknek egy pontján egymással érintkeznek. Ezen tár­csák hátsó oldalának valamely megfelelően választott pontjáról konverzáló karok irá­nyulnak az agy felé és a szárnyakat az aggyal összekötik. Oly czélból, hogy ezen karok vízben való forgásuk által káros ellenállást ne gyako­roljanak, hanem a hátra irányuló vízáram előidézéséhez hozzájáruljanak, ezen karokat laposan képezzük ki és oly hajlást adunk nekik a tengelyhez képest, hogy szintén csavarszárnyakként működjenek. A mellékelt rajzon az 1. ábra egy kétszárnyú hajócsavar oldal­nézete, a 2. ábra annak hátulnézete, a 3. ábra pedig fölülnézete, Mint az a rajzból kitűnik, mindkét (a a) szárny sík hátsó fölülettel bír, míg mellső fölületük szilárdsági tekintetből kissé dom­ború, ez azonban fordítva is eszközölhető. Az (a a) szárnyak kerületüknek egy (b) pontjában egymással érintkeznek és a (d) agy tengelyéhez képest ellenkező hajlások­kal bírnak. Három, vagy több szárny alkal­mazása esetén ezen szárnyak egymástól egyenlő távolságban képzelt csavarszárnyak-

Next

/
Thumbnails
Contents