19573. lajstromszámú szabadalom • Összerakható kéménytoldat forgatható sisakkal

Megjeleni 1Í)00. évi október hó 26-án. MAGY SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 19573. szám. VIII/d. OSZTÁLY. Összerakható kéménytoldat orogható sisakkal. JOHN HUGÓ GYÁROS ERFURTBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1900 április hó 30-ike. A találmány tárgyát képezd kémény toldat összerakható, tudniillik oly módon, van berendezve, hogy két egymásba rakott kéménytoldat nem foglal el több helyet, mint a mily hosszú a befalazásra szolgáló két cső és a föltét cső. A kéménytoldat egyúttal oly módon van szerkesztve, hogy egy és ugyanazon kéményben egyesített két vagy több, egymástól csak féltéglás fal által elválasztott füstcsövön is elhelyezhetjük a föltételeket, a nélkül, hogy ezek sisakjai egymásba ütközhetnének. Annak következtében, hogy a kéményföltétek összerakhatok, azokat könnyen becsomagolhatjuk és csomagolt állapotban csak kevés helyet igényelnek. Hogy ez a két föltétel, nevezetesen az összerakhatóság és a szabad foroghatóság teljesítve legyen, a kéményföltét egyes részei, nevezetesen a szélkakassal ellátott forgatható sisak, a sisakot alátámasztó tűt viselő levehető kengyel és a befalazásra szükséges csőcsonk oly módon van alakítva, hogy azok a befalazáshoz szükséges csőcsonkban, illetőleg a toldatcsőben majdnem teljesen elhelyezhetők legyenek. Az egyes részek oly módon vannak berendezve, hogy azokat csakis úgy lehessen szerelni, a mint azokat szerelni épen szükséges. Az említett kettős czél elérésére a forogható (h) sisak, mely az (a) fölső födélből, a (b) alsó födélből és a (c) csapágyhüvelyből, valamint a fölső födéllel összekötött (d) szélkakasból áll, olyképen van alakítva és méretezve, hogy a fölső födél az (f) kémény nyílását elfödje ugyan, tehát a függélyes irányban leeső csapadék a'kéménybe be ne juthasson, de ennek daczára az egész sisakot a toldatcsőbe betolhassuk, ha az (i) kengyelt erről leszereltük. Minthogy a forgó sisak mindig a szél irányában áll be, a sisakot ferde irányban érő eső sem juthat a kéménybe. Az (a) fölső és (b) alsó födél között egy sarlóalakú tér van, melyen a szél áthúzódik, hogy szívóhatást gyakorolhasson. Az (a) fölső és (b) alsó födelet a sarlóalakú (r) térben elhelyezett (g) szögletvasak kötik össze. A (d) szélkakas oly módon van fölfelé hajlítva, hogy a fölső födél görbületéhez hozzásimuljon, tehát — mint az eredményes (I—I) vonallal jelzi, ne sokkal álljon ki az (f) cső torkolata előtt. A födél és az ezen megerősített szélkakas ily szerkesztésénél lehetséges, hogy több, egymástól csak egy-egy fél tégla-szé-