19558. lajstromszámú szabadalom • Elektromos üzemű sajtó

tat. A grafikus ábrázolásban tehát a vízszintesen sraffozott területnek a függélyesen sraffozottal egyenlőnek kell lennie. Az áramkör megszakítása a diagrammban (A)-val jelzett helyen az által eszközölhető, hogy valahol a hajtóműbe rúgót iktatunk, mely a sajtolási ellenállás növekedtével megfelelően megfeszül, minek következtében egy áramszakítót vált ki, me'y a mótor áramkörét megszakítja. Ezen rúgós áramszakító a hajtómű megfelelő helyén iktatható be, mint azt alább néhány példán bemutatjuk. A mellékelt rajz 3—6. ábráján néhány kiviteli módozat van ábrázolva. A 3. ábra közönséges csavarorsóval hajtott emeltyűsajtót ábrázol. Az (a) sajtoló dugattyút kettős (b) emelő mozgatja, az utóbbit (c) csavarorsó téríti ki, melyet (d e) fogaskerékáttevés forgat. Az (e) hajtó fogaskerék közvetlenül az (f) mótor tengelyén van fölékelve. A (c) csavarorsó fölső vége körül (g) rúgó van tekerve, mely az orsót fölfelé nyomni törekedik. A csavarorsó tengelyirányban természetesen csekély mértékben eltolható, a mi a hajtómű úgynevezett holtjáratának felel meg. A (g) rúgó, a mint a sajtolási ellenállás bizonyos nagyságot ért el, összenyomódik. A csavarorsó ekkor kissé lefelé halad, minek következtében a (h) áramszakító az áramkört megszakítja. A 4. ábrában ábrázolt kiviteli módozatnál az (i) rúgó közvetlenül az (f) mótor (k) tengelyére foglal helyet. A mótor tengelyén lévő végtelen csavar az (m) fogaskereket hajtja és a tengelyre szilárdan ékelt (n) fogaskerék, a fogazott szegmenttel ellátott (o) emelőt mozgatja, ez pedig az (a) sajtoló dugattyút. A mint a sajtolási ellenállás egy bizonyos nagyságot ért el, a mótortengely hosszirányban kissé eltolódik, minek következtében a (h) áramszakító az áramkört megszakítja. Az 5. ábrán ábrázolt kiviteli módozatnál hydraulikus áttevést választottam. Az (f) motornak csavarmenettel ellátott (p) tengelye van és ez az (r) hengerben egy (q) dugattyút tol ide-oda. Ezen henger az (s) cső útján egy másik (t) hengerrel áll öszszeköttetésben, melyben az (a) sajtolódugattyút viselő (u) dugattyúrúd mozog. Mindkét (r) és (t) henger vízzel van megtöltve és a (q) dugattyú emelkedése természetesen a sajtoló dugattyú lefelé mozgását vonja maga után. Egy (h2) dugatytyúrúddal ellátott kis (hl) dugattyú az (r) henger furatában mozog. Ezen dugattyút az (r) hengerben uralkodó nyomás egy (h3) rúgó hatása ellenében fölemeli, a mint a sajtolási ellenállás bizonyos nagyságot ért el. A (hl) dugattyú, illetve (h2) rúdjának fölemelkedése azt idézi elő, hogy a (h) áramszakító az áramkört megszakítja. A 6. ábrában ábrázolt kiviteli módozatnál az áramszakító közvetlenül a sajtoló dugattyúra van szerelve. A sajtoló dugatytyút ismét a (v) emelő mozgatja, melyet tetszés szerinti módon működtethetünk. A sajtolódugattyú hosszfuratában a (w) rúd van elhelyezve, mely a sajtoló dugattyúból kissé kinyúlik. E rudat (x) rúgó szorítja le, a mint azonban a sajtolóhenger a tárgyat éri, a rúd a rúgó hatása ellenében fölemelkedik és a (h) áramszakítót működteti. A hajtómű berendezése a rúgós áramszakító hatását nem befolyásolja; akár csavarorsó, emelő vagy hydrtulikus áttevést válasszunk is, ,a rúgónak a hajtóműbe való beiktatására mindig találunk alkalmas helyet. A rúgó helyett természetesen súlyt is alkalmazhatnák. Lényegtelen továbbá az is, hogy közvetlenül az áramszakítóra hat-e a rúgó vagy egy kilincset emel-e föl, mely az áramszakítót zárva tartja. A rúgós áramszakító lényege mindig abban áll, hogy a nem a motorral végezhető, illetőleg fejezteti a sajtolást, hanem ezt a föladatot a lendítő kerékre hárítja át. A leírt eljárás mindennemű sajtónál pénzverő gépeknél, ollóknál, szögecselő gépeknél alkalmazható. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Elektromos üzemű sajtó, jellemezve egy a mótor áramkörébe iktatott és a sajtó által bizonyos nyomásnál önműködően