19548. lajstromszámú szabadalom • Eljárás lisztnek tartóssá tételére
Megjelent 11)00. évi október lió 24-én. MAGY. KII\. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 19548. szám. 1 V/e. OSZTÁLY. Eljárás lisztnek tartóssá tételére. AYEDYK OKTÁV MÉRNÖK BRÜSSZELBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1900 április hó 20-ika. A jelen találmány tárgyát eljárás képezi lisztnek általában és különösen oly fehér búzalisztnek tartóssá tételére, melyet az eddig szokásos külömböző őrlési folyamatok által nyerünk. Az eljárás czélja a liszt sajátságait akként megváltoztatni, hogy az légköri behatások és különösen a légnedvesség erős ingadozásai következtében meg ne romoljék a nélkül azonban, hogy a liszt sikértartalma és c^yéb diaszt~iszikus sajátságai ekközben csökkennének, melyek a tökéletes megsütéshez okvetlenül szükségesek ós melyek elvesznek, mihelyt a lisztet oly átmosfórának tesszük ki, melyeknek nedvességtartalma a mérsékelt zónáét tuhaladja; ez annál inkább következik be, mennél nagyobb a környező levegő hőmérséklete, a mint ez pl. tropikus tájakon tapasztalható. Ezen hátrányok, melyek a lisztermékek kereskedésében súlyosan érezhetők, a liszt nagyhygroszkopiczitásának tulajdoni tandók; a liszt a környezetéből fölvett nedvesség következtében okvetlenül megromlik. Az ily módon abszorbeált víz mennyisége 20 —22%-ig növekedhetik és ha a lisztet ezen állapotban nem dolgozhatjuk azonnal föl, vagyis még továbbra is raktáron tartjukakkor az elromlás és penészedés okvetlenül bekövetkezik, Ha a liszt a maximális 20—22%-os nedvességtartalomnál, mely gyakran észlelhető, nem is romlik el azon nal. úgy ez a körülmény a vevőre nézve mégis igen hátrányos, a mennyiben a vevő ily esetben a liszt összsúlyának 1 /5 -ét képező vizet is liszt gyanánt fizeti meg és így oly veszteséget szenved, mely még a szállításnál és megőrlésnél szükséges külön intézkedések következtében származó költségek által növekedni fog. Habár nálunk a többé-kevésbé tökéletes diasztaszikus sajátságú lisztet az említett körülmények mellett fölhasználhatjuk, úgy ez nem áll az aequatorialis tájakon, a hol a liszt a rendes föltételek mellett nem konzerválható. A legkülömbözőbb eszközökhöz folyamodtak már, hogy a lisztet a szállítás czéljaira tartóssá tegyék a nélkül azomban, hogy találtak volna oly konzerváló szert, mely a jó megsütéshez okvetlenül szükséges összes követelményeket kielégítette volna. A leginkább alkalmazott eszköz abban áll, hogy a lisztet légmentesen elzárt fémdobozokban tartják, a liszt azomban ily csomagolásnál a forró égövben való szállítás közben a magas hőmérséklet következtében ezen dobozokban dextrinné válik és annyira megváltozik, hogy rendeltetési helyére érve, diasztazikus sajátságait elveszti.
