19534. lajstromszámú szabadalom • Eljárás portlandczement előállítására
- 2 -két fázist különböztethetünk meg, még pedig: először az úgynevezett vörös izzást, melynél a mész az agyagot fölbontja és a kovasav oldható, kötőképes állapotba megy át és másodszor az úgynevezett fehér izzást, melynél a mész a kovasavval, a vassal és az aluminiumoxyddal egyesül. Tekintettel már most arra, hogy a kovasavnak kötőképes állapotába való hozatala czéljából a bevezető hevítést addig kell folytatni, míg a mészkő szénsavát elveszítvén, mint erős bázis az anyagot föl nem bontja és hogy ezen czélra 100 kg. mészkő után még a legtökéletesebb kemenczében is 15—16 kg szenet leell fogyasztanunk, az említett eljárásokat nem lehet gazdaságosaknak tekinteni, mivel már maga az előművelet is jelentékeny mennyiségű tüzelő anyag fogyasztásával jár. De ha el is tekintünk ezen a jelen találmány szerint elkerülendő anyagpazarlástól és csak azon munkaidőt vesszük számításba, melyet az említett előművelet foganatosítására kell fordítanunk, akkor is jelentékeny műszaki haladást fogunk látni oly eljárásban, melynél az említett előművelet szükségtelen. A jelen találmány szerint már most ezen előműveletet azáltal kerüljük el, hogy a portlandczement előállításához a mész mellett oly nyers anyagot alkalmazunk, melyben a kovasav már oldható és kötőképes állapotban van jelen, vagyis melynél az előzőkben említett mesterséges hevítésnek elsőj'észét, már maga a természet végezte el. Ily anyagok a vulkanikus eredetű, eruptív kőzetek, mint pl. a hazánkban nagy mennyiségben előforduló tuffák, melyekben az említett hevítést már maga a vulkanikus tűz végezte el. A jelen találmány tárgyát képező eljárás már most abban áll, hogy a portlandczement előállításánál nyers anyag gyanánt vulkanikus eredetű, eruptív kőzeteket alkalmazunk, ezeket megőrölve őrölt mésszel összekeverjük és ezen keveréket égetjük. Minthogy ezen kőzetekben a kovasav már oldható köcőképes állapotban áll rendelkezésünkre, azt nem kell mesterséges utón ily állapotba hoznunk, minek következtében a hevítési proczesszusnak csak azon részére van szükségünk, mely a kovasavnak a mészszel való egyesülését van hivatva előidézni; az egész eljárás tehát kevesebb munkaidőt és kevesebb tüzelő anyagot igényel. A jelen találmány tárgyát képező eljárás azomban nemcsak gazdaságosabb az eddigieknél, hanem sokkal jobb minőségű terméket is szolgáltat. A leírt módon előállított portlandczement sokkal szilárdabb és tömörebb az eddigi eljárások szerint előállított czementeknél, mivel a mész az eruptív kőzeteknek könnyű é3 gyors fölbonthatása következtében sokkal könnyebben és intenzivebben egyesül a kovasavval és az aluminiumoxiddal és ezenkívül a vegyület részeinek molekuláris elhelyezkedése is tökéletesebb mint az eddigi eljárásoknál, minek folytán az ezen eljárás szerint előállított portlandczement az eddigi czementeket szilárdság és tömörség tekintetében jóval fölülmúlja. SZABADALMI IGÉNY. Eljárás portlandczement előállítására, jellemezve azáltal, hogy őrölt mészhez ezzel együttesen égetendő oly őrölt kőzeteket keverünk, melyek a kovasavat a földben véghez ment természeti átalakulások következtében oldható, kötőképes állapotban tartalmazzák. PALLAS RÉSZVÉNY. ÁR8A8ÁP wvCHHOÁJA BUDAPESTEN