19534. lajstromszámú szabadalom • Eljárás portlandczement előállítására

- 2 -két fázist különböztethetünk meg, még pedig: először az úgynevezett vörös izzást, melynél a mész az agyagot fölbontja és a kovasav oldható, kötőképes állapotba megy át és másodszor az úgynevezett fehér izzást, melynél a mész a kovasavval, a vassal és az aluminiumoxyddal egyesül. Tekintettel már most arra, hogy a kova­savnak kötőképes állapotába való hozatala czéljából a bevezető hevítést addig kell folytatni, míg a mészkő szénsavát elveszít­vén, mint erős bázis az anyagot föl nem bontja és hogy ezen czélra 100 kg. mészkő után még a legtökéletesebb kemenczében is 15—16 kg szenet leell fogyasztanunk, az említett eljárásokat nem lehet gazdaságo­saknak tekinteni, mivel már maga az elő­művelet is jelentékeny mennyiségű tüzelő anyag fogyasztásával jár. De ha el is tekintünk ezen a jelen talál­mány szerint elkerülendő anyagpazarlástól és csak azon munkaidőt vesszük számításba, melyet az említett előművelet foganatosítá­sára kell fordítanunk, akkor is jelentékeny műszaki haladást fogunk látni oly eljárás­ban, melynél az említett előművelet szük­ségtelen. A jelen találmány szerint már most ezen előműveletet azáltal kerüljük el, hogy a portlandczement előállításához a mész mel­lett oly nyers anyagot alkalmazunk, mely­ben a kovasav már oldható és kötőképes állapotban van jelen, vagyis melynél az előzőkben említett mesterséges hevítésnek elsőj'észét, már maga a természet végezte el. Ily anyagok a vulkanikus eredetű, erup­tív kőzetek, mint pl. a hazánkban nagy mennyiségben előforduló tuffák, melyekben az említett hevítést már maga a vulkanikus tűz végezte el. A jelen találmány tárgyát képező eljá­rás már most abban áll, hogy a portland­czement előállításánál nyers anyag gyanánt vulkanikus eredetű, eruptív kőzeteket alkal­mazunk, ezeket megőrölve őrölt mésszel összekeverjük és ezen keveréket égetjük. Minthogy ezen kőzetekben a kovasav már oldható köcőképes állapotban áll rendelke­zésünkre, azt nem kell mesterséges utón ily állapotba hoznunk, minek következtében a hevítési proczesszusnak csak azon részére van szükségünk, mely a kovasavnak a mész­szel való egyesülését van hivatva előidézni; az egész eljárás tehát kevesebb munkaidőt és kevesebb tüzelő anyagot igényel. A jelen találmány tárgyát képező eljárás azomban nemcsak gazdaságosabb az eddigi­eknél, hanem sokkal jobb minőségű termé­ket is szolgáltat. A leírt módon előállított portlandczement sokkal szilárdabb és tömö­rebb az eddigi eljárások szerint előállított czementeknél, mivel a mész az eruptív kőzeteknek könnyű é3 gyors fölbonthatása következtében sokkal könnyebben és inten­zivebben egyesül a kovasavval és az alu­miniumoxiddal és ezenkívül a vegyület részeinek molekuláris elhelyezkedése is töké­letesebb mint az eddigi eljárásoknál, minek folytán az ezen eljárás szerint előállított portlandczement az eddigi czementeket szilárdság és tömörség tekintetében jóval fölülmúlja. SZABADALMI IGÉNY. Eljárás portlandczement előállítására, jelle­mezve azáltal, hogy őrölt mészhez ezzel együttesen égetendő oly őrölt kőzeteket keverünk, melyek a kovasavat a föld­ben véghez ment természeti átalakulá­sok következtében oldható, kötőképes állapotban tartalmazzák. PALLAS RÉSZVÉNY. ÁR8A8ÁP wvCHHOÁJA BUDAPESTEN

Next

/
Thumbnails
Contents