19534. lajstromszámú szabadalom • Eljárás portlandczement előállítására
Megjelent 1 9<>0. évi október lió 24-én. MAGY. g® KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 19534. szám, XVII/d. OSZTÁLY. Eljárás portlandczement előállítására. GELLÉRI SOMA FŐVÁROSI VEGYÉSZ BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1900 május hó 19-ike A jelen találmány tárgyát portlandczement előállítására szolgáló eljárás képezi, mely az eddig ezen czélra alkalmazott eljárások egyszerűsítését, az előállítási költségek csökkentését és a végtermék minőségének javítását czélozza. A portlandczement előállítására az alkalmazott nyersanyagok szerint eddig háromféle eljárás ismeretes. Ezen eljárások egyike oly márgák égetésében áll, melyek a meszet és anyagot ill. ez utóbbinak alkatrészeit már eleve is oly arányban tartalmazzák, a milyenben az illető anyagoknak a portlandczementben jelen kell lenniök. Ezen márgák közé tudvalevőleg azok tartoznak, melyek a zsugorodásig hevítve zöldes szürke szint vesznek föl és melyeknél a csak magas hőfoknál kötőképessé váló kovasav az összes meszet leköti. Minthogy azonban az ily márgák a természetben csak ritkán fordulnak elő, a portlandczementet a legtöbb esetben egy más eljárás segélyével szokták előállítani. Ezen eljárás abban áll, hogy a meszet az anyaggal kellő arányban összekeverik és ezen keveréket magas hőfokig hevítik. Minthogy azonban ezen eljárásnál az anyagoknak lehetőleg benső összekeverése az elő- ! állítandó termék minőségére jelentékeny befolyással bir, az agyagot és a meszet összekeverése előtt igen finomra kell megőrölni, a mi különösen a mészkőre vonatkozólag gyakran nehézségekkel jár, a miért a mészkő helyett gyakran krétát kell alkalmazni vagy pedig a mészkövet előbb meg kell égetni és porrá oltani. Ezen eljárás tehát csak igen gondos és óvatos kivitelnél szolgáltat jó portlandczementet. A harmadik eljárás abban áll, hogy a nagyolvasztók salakját keverik mésszel és ezen keverékből égetik a portlandczementet. Ezen eljárás is, mint az első, azon hátránynyal bír, hogy a fölhasználandó nyers anyagok egyike, a salak, csak korlátozott menynyiségben áll rendelkezésünkre. De eltekintve ezen eljárásoknak imént fölsorolt hátrányaitól, azok még egy további közös és az előbbenieknél sokkal kellemetlenebb hátránnyal bírnak. Ezen a jelen találmány szerint kiküszöbölendő hátrány abban áll, hogy az eddigi eljárásoknál a kovasavat a nyers anyagoknak mesterséges hevítése által előbb oldható és kötőképes állapotba kell hoznunk, mivel a kovasav csak ily állapotban vegyül a mészszel a mészsilikát képzése végett. A portlandczement égetésénél ugyanis