19456. lajstromszámú szabadalom • Eljárás oxalsav, ill. oxalsavas sók előállítására
ff Megjelent 1900. évi október lió 16-án. M AGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 19456. szám. I V/h/l. OSZTÁLY. Eljárás oxálsav ill. oxálsavas sók előállítására. DR GOLDSCHMIDT MÁRTON GYÁROS KÖPENICKBEN (BERLIN/M ). A szabadalom bejelentésének napja 1900 április hó 14-ike. Elsőbbsége 1897 május 4-töl kezdődik. Az oxálsav és oxálsavas sók gyári előállítása tudvalevőleg olvadó kálinak fűrészporra való hatása útján történik. (Lehrbueh der org. Chemie v. Viktor Méyer & Paul Jacobsen I. kötet, 645. lap.) Miután föltaláló e hangyasavas sók előállítására egy igen egyszerű, technikai czélokra jól alkalmazható eljárást talált (D. R. P. 86419), közel fekvő gondolat volt a Merz és Meith által (Ber. d. d. chem. 13. kötet 721. 1. és 15. k. 1507. 1.) először tett és kísérletekkel támogatott azon ajánlatot, hogy a formiátoknak oxalátokká való átalakítása technikailag kihasználtassék, alkalmazhatóságára megvizsgálni. Merz és Weith a kísérletek egy sorozatával megállapították, hogy sikerül a formiátot egyszerű és pedig 440°-ra való hevítés útján (Ber. d. d. chem. Ges. 15. k. 1509. 1.) oxaláttá átalakítani. A kihozatal sok esetben jelentékeny, de sohasem felel meg a theoriának; az általuk végzett számos kísérlet közül a legjobb körülbelül 71°/0 -át adta az elméletileg várható menynyisógnek (Ber. d. d. chem. Gas. 15. k. 1510. 1. a táblázat 12. sz. kísérlete). Hogy azomban egyáltalán némileg kielégítő kihozatali kapjanak, Merz és Weith kénytelenek voltak erélyes (Ber. d. d. chem-Ges. 13. k. 720. 1.), heves (Ber. d. d. chem. Ges. 15. k. 1508. 1.) és igen gyors (Ber. d. d. chem. Ges. 15. k. 1510 1.) hevítést alkalmazni. Ők konstatálták, hogy a hangyasavas nátrium 360°-nál túlnyomóan karbonáttá, 440°-nál pedig túlnyomóan oxaláttá alakul át. Természetes, hogy a hevítésnek a veszedelmes 360°-nyi hőmérsékleten lehetőleg gyorsan túl kell mennie, mert külömben az elkerülendő karbonát képződés végbemegy. Merz és Weith kísérleteikhez mindig aránylag igen kevés anyagot használnak. Egy esetben 2 g. nátriumformiátot vettek (Ber. d. d. chem. Ges. 13. k. 720 1.) és azután is, a mint az a leírásukból és a használt készülék rajzából kétségtelenül (Ber. d. d. chem. Ges. 15. k. 1508) kitűnik, csak csekély mennyiségű anyagot dolgoztak föl. E mellett sikerült is nekik a szükségelt erélyes, heves és igen gyors hevítés. Maguk a nevezett szerzők is kételkednek azomban, hogy a hevítésnek ilyen sajátságos módja jelentékenyebb mennyiségeknél, mint a milyenek technikai földogozásnál szükségesek, lehetséges volna; ezen kételyüknek többször adnak kifejezést (Ber. d. d. chem. Ges. 15. k. 1508. 1.), végre azomban megnyugosztlak egy gyakorlati
