19442. lajstromszámú szabadalom • Eljárás habarcsra, czementre, kőre, papírra, vasra, márványra, vászonra vagy más szilárd testre fölfesthető festéknek előállítására

Megjelent 1Í)0(>. évi október lió 13-án. MAGY. g|j KIR. SZABADALMI Bflfi

f HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 19442. szám. IV/f. OSZTÁLYEljárás habarcsra, czementre, kőre, papírra, vasra, márványra, vászonra vagy más szilárd testre fölfesthető festéknek előállítására. CERULLI JÁNOS BAPTISTE MÉRNÖK PÁRISBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1900 márczius hó 27-ike. Hogy a mai nap használt különböző festékeknél föllépő hátrányokat, melyeket részben a használt lenolaj okoz, pl. a színeződés elhalványodását, a festék repedését elkerülhessem, a találmány tárgyát képező eljáráshoz folyamodtam, melynek segélyével előállított festékek a legkedvezőbb eredménnyel alkalmazhatók a habarcs, czement, kő, papir, vas, márvány, vászon vagy más szilárd test befestésére, melyek szineződése teljesen változatlan és melyeknél az eddig ismert festékek hátrányai föl nem lépnek. Eme festékek oly födő képességgel bírnak, hogy bármely fölületen két réteg festék elégséges, a firniszezés teljesen fölösleges, a festés igen könnyű és gyors. Annak megfelelően, hogy fényes vagy fénytelen festékeket akarunk-e készíteni, a festéket más anyagokból állítjuk elő és a következőkben ismertetni fogjuk a festék egy-egy kg.-jának összetételét, megjegyezve,hogy eme keverési arányok pontos betartása nem épen szükséges, miután a festék jó tulajdonságait nem a keverési arány, hanem a használt anyagok természete határozza meg. Fényes festék. 1 1. terpentinszeszben vagy más hasonló organikus vegyületben, így pl. gyantabalzsamban, petroleumétherben, naftában 355 g. mastixot, vagy más gyantás anyagot, pl. arabsmézgát, kopál lakkot vagy kolofontoldok, az oldathoz 50gr. lavendulaolajat vagy más aromás olajat, így pl. pacsulit, violaolajat, rozmarinolajat keverek, az egészet 100°-ra vízfürdőn fölhevítem és azután megolvadt állapotban megszűröm. Ezt a keveréket, melyet a következőkben «gyantaoldatnak» fogok nevezni, a később jelzendő czélra használom föl. Másrészt 365 g. finom, alig érezhető porrá dörzsölt festéket és 200 g. gyönge kaucsuk pácczal vagy más hasonló anyaggal addig kavarok, míg tökéletes keveréket nem kapok. Az ily módon előállított pasztát zárt edényben körülbelül 24 óráig nyugodni engedem. A pasztát ezután csöppfolyóssá teszem és fölhasználható állapotba viszem oly módon, hogy a «gyantás oldattal» keverem, ügyelve arra, hogy az oldat igen híg legyen, miután a festék csakhamar amúgy is besűrűsödik. Ha a festék beszáradt, azt gyantaszesszel ismét föl lehet oldani, erre a czélra legczélszerűbben savanyított terpentinszesz használható, vagyis oly terpentinszesz, melynek minden literjéhez négy csöpp savat, pl. kén-, salétrom- vagy sósavat adtunk. Az eljárásom szerint készült festéknél