19436. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés üreges üvegtárgyak előállítására

mazhatók, melyek ekkor a kész üvegtár- | gyon megfelelő mintát képeznek, ily kivágott és különböző színű üvegdarabok- j kai díszített üvegtábla a 4. ábrán lát- j ható, mely ábra azt a készítés első | fázisában mutatja be, az 5. ábrán pedig az ebből az üvegtáblából készült üvegtárgy látható. Magától érthető, hogy valamely tárgy díszítésére egyidejűleg kü- ' lönböző díszítőanyagok, pl. üvegdarabok és , üvegszemcsék is alkalmazhatók, miáltal sok \ új effektus érhető el. Az üvegtárgyakat nemcsak oly módon lehet díszíteni, hogy a díszítőanyagot a képlékeny üvegréteg fölületén alkalmazzuk, hanem oly módon is, hogy először vékony, képlékeny üvegréteget állítunk elő, ezt lesimítjuk és ennek fölületen alkalmazzuk a port, az üvegszemeket, az egész vagy fölszeletelt üvegtáblákat és ezután az ily módon díszített réteg fölött egy újabb képlékeny réteget létesítünk, melyet kisímítunk. Ha az ily módon előállított üvegtáblát fúj- ! juk föl, a díszítés az üveg belsejében fog láthatóvá lenni, mint az a 6. ábrából ki- i tűnik. Végül az sem lehetetlen, hogy a díszí- ' tést az üreges tárgy belső oldalán létesít- { sük. Ebből a czélból a díszítőanyagot az j áttört (a) asztalon az előtt helyezzük el, | hogy a képlékeny üvegréteget elhelyeznők és kisimítanók. A díszítő anyag ekkor jól tapad a képlékeny üveghez, hogy evvel együtt fölemelkedik, tehát a kész tárgy belső fölületét díszíti. Ha finom port, vagy finom szemcséjű üveget használunk, ez a por az (a) asztallap áttöréseibe hullhat és ezeket eltömheti. Hogy ezt meggátolhassuk, az áttöréseket szelepszerű zárótagokkal szerelhetjük föl, melyek az áttöréseket egyelőre elzárják, úgy hogy az asztal egy sík fölületet képezzen, melyre a díszítő anyagot fölhintjük. A 7. ábrán az asztallap áttörései elzárva t és nagyobb méretben láthatók, a sík fölii- ' letre üvegpor van hintve és a képlékeny | (1 rajzlap m •-ALLA8 RÉ8ZVÉNYTAR8A8Á8 NYOMDÁJA BUDAPESTÉ üvegréteg elhelyezve. Az elzárást (ml) lemezek képezhetik, melyeknek (nl) szárai lehetnek, ezek a szárak az áttöréseken mennek át, és alul egy-egy (ol) peczket viselnek, mely meggátolja, hogy az illető lemez túlságosan magasra fölemelkedjék. Ha most a nyomás növekedik, a zárólemezek emelkednek, a nyomóközeget a 8. ábrán látható nyilak irányában kiáramolni engedik és az üvegréteget és erre tapadt üvegport fölemelik. Az (a) lemez áttöréseinél alkalmazott szelepszerű elzárások mindenütt czélszerűen alkalmazhatók, hol az áttörések nagysága az áttöréseknek a folyékony vagy szilárd üveggel szemben való elzárását megkövetelik, a nélkül, hogy ennek következtében a nyomóközeg abban, hogy az üvegre hasson, meg volna gátolva. A föntebb jelzett díszítő anyagoknak, melyek alakja, nagysága, színe és alakítása teljesen tetszőleges lehet, még csak üvegnek sem kell lenniök, lehet más oly anyagot is használni, mely díszítésre alkalmas és mely eléggé tűzálló, tartós és nyújtható, úgy hogy az üreges testeknek az eljárásunk szerint történő előállítását meg nem akadályozza. Sok esetben előnyös fog lenni, ha a díszítő anyagot annyira előmelegítjük, hogy az a képlékeny üveget túlságosan le ne hűtse, illetőleg könnyen megolvadjon. SZABADALMI IGÉNY. A 18046. sz. törzsszabadalomban védett eljárásnál egy kiviteli módozat a jelzett eljárás szerint előállított üreges üvegtárgyak díszítésére a tárgy előállítása közben, az által jellemezve, hogy az üvegből vagy más anyagból készült díszítőanyagot porrátörve vagy szemcsés állapotban, vagy egész, vagy fölszeletelt lemezek alakjában a képlékeny üvegréteg fölött, vagy alatt, vagy ennek belsejében helyezzük el, hogy ehhez jól hozzátapadjon és a réteg fölfúvatása után a kész tárgy külső vagy belső fölületén vagy annak belsejében díszítő mintát létesítsen. ellékleUel.)