19435. lajstromszámú szabadalom • Eljárás növényi anyagoknak (úgymint fa, szalma, szecska, pelyva stb.) impregnálására és czement hozzáadása mellett tetőfedő, építő és szigetelő anyagokká való földolgozására

Megjelent lí)00. évi október hó 13 5-én. MAGY. KIÜ SZABADALMI fiBujff HIVATAL Eljárás növényi anyagoknak (úgymint fa. szalma, szecska, pelyva stb.) impregnálására és czement hozzáadása mellett tetöfödő-, építő- és szigetelőanyagokká való földolgozására. SKROBANEK ANTAL MÉRNÖK BÉCSBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1900 január hó 30-ika. Jelen találmány tárgyát növényi anyagoknak (úgymint fa, szalma, szecska, pelyva stb.) impregnálására és czement hozzáadása mellett tetőfödő-, építő és szigetelőanyagokká való földolgozására szolgáló eljárás képezi, mely lényegében abban áll, hogy a növényi anyagokat a rostozatukban tartalmazott öszszes erjesztő anyagoktól megszabadítjuk, erre azokat alkalmas vegyi anyagok bevezetése által strukturájokban szilárdítjuk, miáltal czement segélyével szilárd, elpusztíthatatlan szerkezetű anyagot nyerünk. Ezen eljárás keresztülvitelét a következő módon eszközöljük: A növényi anyagot bórsavas nátronnak 1:60 arányú forró oldatában (60 liter vízre 1 kg. bórsavas nátron) két—három órahosszat főzzük; erre az így kezelt anyagot czentrifugákban teljesen megszárítjuk oly czélból, hogy a növényi anyagok sejtjei szabaddá és a következő vegyi folyamatra fölvevőképesekké váljanak. A szárított anyagot már most egy második l*/a—2 óráig tartó második főzésnek vetjük alá és pedig vaschlorür és eczetsavas timföld forró oldatában, melynél 100 1. főzővízre 3V2

kg. vaschlorürt és 2 kg. eczetsavas timföldet veszünk, mire az anyagot újból megszárítjuk. A főzések alatt végbemenő vegyi folyamatok a következők: Az első főzésnél a bórsavas nátronoldat azt idézi elő, hogy a növényi rostanyagok sejtfalaiban tartalmazott erjesztő anyagok részben leválasztatnak, részben közömbösíttetnek. Ezen első főzés és szárítás után a növényi anyagok sejtképletei inkrusztálva vannak, azaz egy alig észlelhető, de igen szilárd és ellenállóképes kéreggel, vagy glaz urával vannak bevonva. Az első főzés és az utána következő szárítás után az így kezelt növényi anyagban az erjesztőanyagok csapadéka részben még benne marad, az ez után következő második főzés alkalmával pedig a bórsavas nátronból álló kérgesedés fokozatos föloldása folytán borátok képződnek, azaz a bornak nehezen oldható vagy oldhatatlan vegyületei a vaschlorür vasával ós a fölszabaduló timfölddel, mely borátok azután a hozzáadott czementtel kapcsolatban azon elemeket képezik, melyek az ily módon előállított anyag szilárdságát eredményezik.