19429. lajstromszámú szabadalom • Javítások organikus nitrogén vegyületek előállítására szolgáló eljáráson
— 2 — samottból) készült tokban vagy retortában kiterítjük. A retortát vagy tokot, — mely a gáz be- és elvezetésére megfelelő vezetékkel van ellátva, — ismert módon, pld. gáztüzelés segélyével a reakczió hőmérsékletig, mely bariumkarbiduál körülbelül 700° körűi van, kívülről fölhevítjük. Ezután a gázoevezető vezetéken egy nyomószívattyu segélyével nitrogént vezetünk a magas hőmérsékletre fölhevített báriumkarbid rétegre-Ha kívánatos, szilárd, vagy csöppfolyós, sok nitrogént tartalmazó anyagokat is lehet tiszta nitrogén helyett használni, ezeket hevítés által gázzá átalakítani és a gázt a fölhevített báriumkarbid fölé vezetni. Lehet a karbidot nitrogéntartalmú anyagokkal keverni is, mely esetben a tok vagy retorta elvezető vezetékét elzárjuk, hogy a keletkezett gázok vagy gőzök túlságos gyorsan el ne szállhassanak. A karbid fölött mindaddig vezetünk el nitrogént, míg az nitrogént leköt. Ily módon a keletkezett cyanamid mennyisége tetemesen növekedik. Az ily módon előállított nitrogénvegyületeket megolvasztva eyanidokra dolgozhatjuk föl. Ezt a műveletet alkalmas folyasztóanyag (pld. maróalkáliák, alkálikarbonátok vagy más sók) hozzáadása mellett lehet végezni, a folyasztóanyagot a megolvasztás előtt vagy közben lehet a földolgozandó nitrogénvegyületekhez adni. Ha a földolgozandó nitrogénvegyületekben nincs elég szén, minthogy ennek egy része az előző művelet közben elégett, czélszerű, ha a vegyületekhez szenet is adunk. Ha a földolgozandó nitrogénvegyületek között oly nitrogénvegyületek vannak, melyek nincsenek fémekhez kötve, minő pld. a paracyan, nitrogénvegyületekhez annyi bázisnak kell keverve lennie, hogy az a keletkező cj'ant leköthesse. Ha ez a bázis nincs jelen, a nitrogénvegyületekhez bázikus anyagot, (pld. bázikusalkáli, vagy földalkáli vegyületeket, minő a marónátron, marókáli, nátriumkarbonát, mész, kalciumkarbonát, stb.) adunk. A föntebb jelzett nitrogénvegyületek megolvasztásánál annak következtében, hogy «karbidra» «nitrogén» hat, a cynamidók és a paracyán fémvegyűleteiből a megfelelő cyanidok a következő képletek szerint képződnek : M| N C N -(- C — 2 Ml CN és 2 (C N) x + (Na2 C Os ) x + C2 = 2x Na C N + 3x C 0. Tehát az előzetesen előállítóit, nitrogén vegyületekből, a molekulák részleges elbomlása következtében cyanidok képződnek. A föntebb említett, a nitrogénnek karbidra való behatása által keletkezett terményből oly módon állíthatunk elő cyanamidot, hogy a jelzett terményt vízzel kilúgozzuk és a cyanhydrogént egy más savval, pld. szénsavval kihajtjuk. Az oldatban maradó cyanamid ekkor etherrel vagy más alkalmas oldószerrel kirázható és besűrítés által vagy más módon leválasztható. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás cyanamidot és más organikus nitrogénvegyületet tartalmazó cyanidtömegeknek előállítására azáltal jellemezve, hogy magas hőmérsékletnél karbidra nagyobb mennyiségű nitrogént engedünk hatni, mint amennyi a cyanidképződéshez szükséges. 2. Az 1. alatt védett eljárás egy kiviteli módozata, azáltal jellemezve, hogy a karbiddal oly módon hozunk nagyobb mennyiségű nitrogént össze, hogy a karbidnak nagy fölületet adunk. 3. Az l.és2. alatt védett eljárás szerint előállított anyagoknak cyanidokká való átalakítására szolgáló eljárás, azáltal jellemezve, hogy a reakczióban résztvevő anyagokhoz kellő mennyiségű szenet adunk, és hogy azokhoz esetleg folyasztóanyagot, illetőleg bázikus anyagokat adunk. 4. Az 1., illetve 2. alatt védett eljárás szerint előállított anyagok kiválasztására szolgáló eljárás, azáltal jellemezve, hogy ezeket az anyagokat vízzel kilúgozzuk és az oldathoz egy savat (pld. szénsavat) adunk oly czélból, hogy a cyanhydrogént kihajtsuk és a cyanamidot szabaddá tegyük. fiAÍXÁS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMOAJA BUDAPESTEN.
