19429. lajstromszámú szabadalom • Javítások organikus nitrogén vegyületek előállítására szolgáló eljáráson
Megjelent 1900. évi október lió 13-án. MAGY. gH Km SZABADALMI gj|| HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 19429. szám. IV/h/í. OSZTÁLYJavítások organikus nitrogénvegyületek előállítására szolgáló eljáráson. DR FRANK ADOLF CHEMIKUS CHARLOTTENBURGBAN ÉS DR CARO NIKODÉM CHEMIKUS BERLINBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 julius hó 20-ika. Ha a nitrogén karbidra, vagy karbid előállítására szolgáló keverékekre (minők az alkáli földfémek oxydjainak, vagy az alkáli fémeknek, illetőleg ezek vegyületeinek, pld. karbonátjainak és szénnek keverékei) hat, a megfelelő cyanidok keletkeznek. Úgy találtuk azonban, hogy ezek a vegyületek csak igen csekély mértékben keletkeznek. Megállapítottuk ugyanis, hogy ha a karbidot legalább is sötét-vörös izzásig és nem magasabb hőmérsékletig mint a világossárga izzásig, illetőleg a karbid olvadási hőmérsékletéig fölhevítjük, a karbid által fölvett nitrogén legnagyobb része nem cyanidok, hanem más nitrogénvegyületek képezésére köttetik le. Ezt részben a már keletkezett cyanidok, részben pedig a reakczióban résztvevő anyagok idézik elő és képződésük például a következő képletek szerint megy végbe: x (2M1 CN) + xN = x(M|NCN)-|-(CN)x M£ C2 -f N2 = Mi N C N + C. Ezekben és a következő képletekben M1 valamely egy vegyértékű fém, pl. kálium, nátrium egy atomját jelzi és az ily egyvegyértékű fém két atomja egy kétvegyértékű fém, pld. valamely alkáli földfém (kalczium, bárium, strontium, stb.) egy atomjával helyettesíthető. Azonkívül azt is tapasztaltuk, hogy ha nitrogén karbidra, vagy karbidot képező keverékre hat, a cyanid mellett a cyanamid (amidocyanid) fémsója (M| N C N), paracyan (CN) x és más nitrogénvegyületek is képződnek, tehát a reakczióterményben ily vegyületek is vannak. Tapasztaltuk továbbá, hogy ha több nitrogént vezetünk be, mint amennyi a cyanid képződéséhez szükséges, a cyanamid képződése is elősegíttetik. Tapasztalataink szerint a cyanamid képződése az által is elősegíthető, hogy a karbidot, vagy a karbidot képező keveréket porrá törjük, vagy rendkívül lyukacsos állapotban alkalmazzuk, azután egy eléggé tűzálló anyagból, pl. öntöttvasból vagy samottból készült csőben vagy kemenczében (legczélszerűebben sötét-vörös és fehérizzás között fekvő hőmérsékletig) fölhevítjük és azután nagy mennyiségű nitrogént vezetünk át a tömegen. Kísérleteink szerint ekkor nagy mennyiségű nitrogén azonnal hat a karbidra és így bőségesen képződik cyanamid. A találmány tárgyát képező eljárás egy gyakorlati kiviteli módozatát például a következőkben ismertetjük: Legyen a használt karbid bariumkarbid. Ezt lehetőleg finom porrá törjük, egy lehetőleg ellenálló anyagból (pl. vasból vagy
