19416. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gép tisztítására

— 2 — drogén viszonya az oxygénhez anyagilag ; kisebb, mint a tisztítókészűlék szájánál fönálló viszony. Ép úgy világos és a tapasztalatból bebizonyult, hogy midőn a fenéken levő oxyd hatásképtelenné lett (amennyiben már legnagyobb részében vasoxydulból áll), ha úgy változtatjuk meg a gázáramot, hogy a mostani megbeszélthez képest ellenkező irányban haladjon, úgy az oxyd, amely előbb a tisztítóanyagnak, melyen a gáz áramlott, az utolsó részét képezte, a tisztítóanyag azon részét helyettesítheti, mely a belépésnél először vétetett igénybe; e mellett a gázban lévő oxygén azon tisztítási rétegek oxydulját, mely rétegek a belépésnél a gázáramnak voltak kitéve, ismét vasoxyddá fogja átalakítani. Ezen módon a tisztító talaj egy része arra használható föl, hogy a gáztisztítást eszközölje, míg a másik rész az oxygén hatása alatt ismét fölfrissíttetik, amennyiben az eredeti oxyddel ismét egyesül, és így a gázáram legközelebbi változásánál újból kihasználhatóvá válik. Oxygén és levegő minden esetben alkalmazhatók; ozont is lehet oxygén helyett alkalmazni. Itt jegyezzük meg, hogy a fölfrissítés akkor tökéletes, ha már semmi vagy csak kevés kénhydrogén van jelen. A levegő, mely hozzávezetésre szolgál, leadja oxygénjét a kénes vasnak és vasoxydulnak, mire j újból vasoxyd képeztetik. Ezen folyamat | mindig ismétlődik és minden változásnál ! kén válik szabaddá. Az oxygénre vonatkozólag világos, hogy azt bármily alakjában vezethetjük a gázba; az előnyt azonban a légköri levegőnek adjuk. i Az előzők értelmében jelen találmány czélja egy eljárásban rejlik, mely által képesítve vagyunk a tisztítóanyagot azáltal fölfrissíteni, hogy a gázáram irányát a tisztítókészűlékben megváltoztatjuk, még pedig annyiszor, a hányszor tanácsos vagy szükséges, hogy ezáltal megváltoztathassuk a tisztítóanyag kémiai összetételét, mely az átáramló gáz által beszennyeztetett. A mellékelt rajz kiviteli példát nyújt az eljáráshoz szükséges készülékről. 1. ábra merőleges metszet a 3. ábra I—I vonala szerint. 2. ábra merőleges metszet a 3. ábra 11—11 vonala szerint. 3. ábra a készülék fölülnézete, melynél a tartónak egy része és a controlszelep vízszintes metszetben vannak ábrázolva. 4. ábra nagyobbított léptékű merőleges metszet a tisztítótartály egyik részének a benne vertikálisan ágyazott hozzávezető csővel. 5. ábra tisztítótartályokat összekötő csőben lévő egyik kontrolszelep függélyes metszete. 6. ábra keresztmetszet az 5. ábra VI—VI vonala szerint. 7. ábra keresztmetszet az 5. ábra VII— VII vonala szerint. A párosával elrendezett (1—la) tisztítótartályokban rétegezett, illetve ágyazott tisztítóanyag (2, 3 és 2a 3a) van. A (2, 2a) tisztító rétegek (4, 4a) fonadékon vannak elhelyezve és (5, 5a) kettős fonadékkal befödve. Ezen fonadék belsejében oldalcsatornák vannak a gáz átömlésére, hogy a tisztítóanyag ezen rétegeibe is bejuthasson vagy pedig az áramlás iránya szerint a tisztítórétegből jőve, elvezettessék. A függélyes csövek (6, 6a) a tisztítótartályok falain nyernek elhelyezést és arra valók, hogy a tisztítandó gázt a tisztítóanyaghoz vezessék a később leírandó mód szerint, vagy hogy fölvegyék a gázt. mely ezen rétegekből jön. A (6, 6a) csövek a tartály falaiban lévő (7—7a) nyílásokkal vannak összeköttetésben (2. ábra). Ezen nyílásokhoz csövek kapcsolódnak, melyekre később visszatérünk, (8, 8a) azon csöveket jelzik, amelyekbe a tisztítandó gáz beléphet vagy melyeken át elvezettetik. A (8) cső (9) szeleppel van ellátva (3. ábra) és a (11) szelepet tartalmazó (10) csővel áll kapcsolatban; ezen (10) cső a (8a) csőhöz vezet. A (8a) cső (12) szeleppel van ellátva és összeköttetésben áll egy másik (13) csővel, amelyben (14) szelep van elrendezve; ezen (13) cső a (8)csőhöz vezet. A (8) csőbe (15) főcontrolszelep van kapcsolva; ép úgy a (8a) csőbe a (16) főcontrol-