19393. lajstromszámú szabadalom • Palaczk-zár

hogy a (14) rész fölső részében a (25) ; üreg áll elő. A (23) bordák fölső részei a í (15) kupakot megfelelő helyzetben tartják; i a kupak maga a (14) résszel kittel van j összekötve. A (15) kupak alsó belső szélei a (23) bordák fölött vannak és köralakú (26) kiugrást alkotnak, mely fölött a (19) golyó valamivel kiáll, ha a (18) golyó a (22) ülőkén nyugszik. A (15) kupak belső ürege úgy van mére­tezve, hogy a (19) golyót a palaczk ferde helyzetében magába foghatja; a (18) golyó ezután a (26) kiugrás által tartatik, mint az az 1. ábrában pontozott vonallal föl van tüntetve. A (23) bordák belső élei közvetlenül a (22) szelepülőke fölött végződnek és így egy vonalban vannak a (18) golyó külső fölületével. A (18) golyó egészen a (26) kiugrásig szabadon mozoghat a bordák kö­zött. A játék azonban nincs túlságos nagyra szabva. A dugó harmadik (16) része ugyancsak hengeres és a palaczknyak falához illik. Ezen rész alsó végén (27) kiugrás van, mely | a (14) fest fölső részébe beleér és (28) szelepülőkét hord a (20) úszószelepgolyó számára. A (16) rész üres és a szelepülőke fölött (29) bordákkal van ellátva, melyek fölfelé a szelepülőke síkjai irányában terjednek. A bordák között kiömlési csatornák van­nak a folyadék számára. A (29) bordák a (14) test (23) bordáinak felelnek meg. A (16) test fölső részén gyűrűalakú (30) mélyedés van (31) keresztirányú nyílások­kal, melyek a (16) rész (32) belső teréből a gyűrűalakú (30) mélyedésbe vezetnek. Ezen mélyedés köröskörül terjed és a (33) függélyes résekkel van összeköttetésben, melyeken át folyadék a palaczkból kifo­lyik. A (16) rész fölül (17) födéllel van el­zárva; ezen födél lefelé irányított (34) nyúlvánnyal van ellátva, mely a (20) go­lyónak ütközőül szolgál, ha az üreget fer­dén tartjuk. A (29) bordák valamivel a (31) vízszin­tes nyílások alatt végződnek és úgy vannak alakítva, hogy ha a palaczkot ferdén tart­juk a (20) golyó a középen rögzíttetik, a nélkül, hogy a folyadék szabad kifolyása megakadályoztatnék. A (14 15 16 és 17) részek üvegből czélszerűen készülnek. A gyűrűalakú (21) mélyedés fölött a (14) részen (35) parafagyűrű van, mely szoro­san érinti a palaczknyakat. Ha a dugó egyes részei egyesítve van­nak, akkor azt a palaczk nyakával össze­kitteljük. Ezen czélból a kittet a (14) rész alsó vége köré kenjük, mielőtt a du­gót belehelyeznők. Fölösleges mennyiségű kittet kenünk reá, mely a dugó betolása­kor fölfelé tolódik és a (12) illetve (21) mélyedéseket kitölti és így kittgyűrűt ké­pez, mely megkeményedés után a dugót a palaczknyakban állandóan rögzítve tartja. A (35) parafagyűrű megakadályozza azt, hogy a kitt a (14) részen illetve (.12) mé­lyedésen fölül kitolassék. A mint az 1. ábrából látható, a (12) mé­lyedésnek (36) alsó széle gyűrűalakú ki­ugrást képez, mely a mélyedés fölött a palaczknyak belső falától előre áll. Ezen kiugrás okozza a kitt egy részének fölto­lódását a (12) mélyedésbe, a dugónak a palaczk nyakába való helyezésekor. Ha a dugó be van helyezve (1. ábra) és a pa­laczk függélyesen áll, akkor a (18) golyó a (22) ülőkén, a (20) golyó (28) ülőkén nyug­szik, úgy hogy ez a kettő az átmenetet a dugón át elzárja. Ha a (18) golyó a (22) ülőkén van, ak­kor a (19) golyó részint a (26) kiugrás alatt, részint pedig a (18) golyó egyik ol­dalán fekszik. Ezen elrendezés a talál­mányra nézve igen lényeges; a (19) golyó ezen helyzetben a (18) golyónak ülőkéjén való biztosítására szolgál mindaddig, míg a palaczk függélyesen áll és míg nincs any­nyira lehajlítva, hogy a (19) golyó jelen nem létében a (18) golyó ülőkéjét elhagyná. A (18 és 19) golyók tömörek. Ha a (19) golyó és a (26) kiugrás hiányoznának, ak­kor a (18) golyó, mihelyt a palaczk víz­szintes helyzetbe jut, a (22) ülőkéjét el­hagyná, így azonban rögzítve tartatik, míg a palaczk több mint 90°-kal áthajlítva nem

Next

/
Thumbnails
Contents