19351. lajstromszámú szabadalom • Akkumulátor hajlított elektródákkal

— 2 — tetszőleges módon lehet kiképezni, így pl. bordákat, háló lyukakat stb. lehet alkalmazni. Az 1. ábrán látható pontozás egyszerű rácsos keretet mutat. Magától érthető, hogy akármely más alakot is lehetne választani, minthogy a formálás előtt vagy után hajtogatandó lemez a legkülönbözőbb módon képezhető ki, akár öntés, akár hengerlés vagy sajtolás által állítottuk is a lemezt elő. A 4. ábra a hajtogatás egy stádiumát mutatja be. A nyilak a hajtogatás irányát jelzik. Míg a 3. ábrán az egy elektróda képezésére szolgáló lemez egészen sík állapotban látható, az 5. ábrán egy kész, az aktivanyaggal megtöltött lemez látható. Az (a) lemeznek több (c) orra és (d) lába van, melyek a (b) hasítékok által képezett mezőknek felelnek meg. A (c) orrok az áram be- és elvezetésére szolgálnak, míg a (d) lábak az edény alkalmas támasztékaira támaszkodnak. Hogy az egyes lemezek hajtogatásánál ezek egyes mezői között az elektrolyt beáramlását lehetővé tevő közök legyenek, saválló vezetőből vagy szigetelőből készült (e) szalagokat zeg-zúg vonalban oly módon vezetünk át a (b) hasítékokon, hogy azok fölváltva a lemez egyik vagy másik oldalán feküdjenek. Eme szalagok zeg-zug vonalas fekvése azt idézi elő, hogy azok a rács összehajtogatása után egy irányban ugyanazon szög alatt emelkednek az elektróda mentén (6. ábra) és így az elektrolyt a nyilak irányában való keringésre kényszerítik. A szalagok behúzása után összehajtogatott lemezt (5. ábra), több más lemezekkel elemmé egyesítjük (2. ábra) és (g) kemény ólomcsapokkal (7. ábra) az edény falának megfelelő (h) hasítékaiban rögzítjük. Az összehajtogatott lemezt végül alul és fölül (x és y)nál (7. ábra) összeforrasztjuk és az (i) zászlóval látjuk el. Mint már említettük, a szóban lévő eljárás úgy aktivanyaggal töltött, mint tiszta ólomból készült lemezeknél alkalmazható. A 8. és 9. ábrán tetszőleges hosszúságú vékony (k) ólom lem ez látható, mely ép oly módon hajtogattatik, mint azt a 3—5. ábránál leírtuk. A hajtogatáshoz szükséges (m) hosszanti hornyokon kívül még keskeny (n) hasítékok (a 10. ábrán természetes nagyságban láthatók) is vannak alkalmazva, melyek csupán csak a súly csökkentésére és a fölület nagyobbítására szolgálnak. Minthogy ily bádoglemez jóval vékonyabb lehet, mint egy hasonló nagyságú, aktivanyaggal telt ólomrács, ugyanazon a téren jóval több hajtás helyezhető el és a lemez úgynevezett fölületi lemez gyanánt képezhető ki, melyet Planté eljárása szerint formálunk. A rácsnál alkalmazandó közbeeső csíkokat ennél a kiviteli módozatnál az ugyancsak lejtősen emelkedő (o) kiemelkedések helyettesítik, melyek a sav keringése czéljából szükséges közöket létesítik. A zászló elhelyezése, a hajtogatott elektróda forrasztása és az edényben való elhelyezése épen úgy történik, mint az előbb leírt kiviteli módozatnál. Magától érthető, hogy az egyes eleklródák különleges kiképezése következtében két különböző polaritású lemeznek tulajdonképeni ható fölületei nem állanak egymással szemben, hanem csakis egy és úgyanazon elektróda különböző részeinek hatófölülete. Ennek következtében aktivanyag csakis ott hullhat ki, hol káros hatást nem okozhat. Azonkívül az új előállítási módnak az is előnye, hogy a pozitív elektróda ((növekedésének)) káros következményei, melyek a lemez elgörbülésében és vetődésében nyilvánulnak, elkerültetnek. Végül az új eljárás szerint nagyfölületű hengerelt ólombádog elektródák is előállíthatók, melyeket Planté eljárása szerint formálhatunk. A szóban lévő eljárás szerint módunkban áll könnyű és ennek daczára ellenálló akkumulátorokat előállítani, melyek főleg szállításra és vontatási czélokra alkalmasak. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Akkumulátor, az által jellemezve, hogy nagyobb, több függélyes irányban futó hasítékokkal ellátott lemezt fölváltva jobb és balfelé meg van hajtogatva és a lemez egyes részei ' közbehelyezett