19333. lajstromszámú szabadalom • Állomások jelzésére szolgáló készülék vonatokban és egyéb járművekben

- 3 -rovátékkal elforgatja. A szerint, a mint a jobboldali vagy a baloldali (36) kapcsolókar lép működésbe, jobb vagy balirányú forgás jön létre (lásd 5. és 6. ábrát). Csak ha ezen, az emelőrudak fölemelésénél elsősorban véghezmenő forgó mozgás befejeztetett, lesz a (10) állomási tábla a (12) emelőrudak továbbmozgásakor a (9) rudak előálló végeinél fogva a (16) orr által annyira emelve, hogy az állomás neve láthatóvá válik. Tehát a készülék mindenkori működtetése alkalmával először az állomási táblahenger forog el, és csak ezután következik be az illető épen a (16) orrok fölött lévő álló állomási táblának fölemelése. Az emelőrudak sülyesztése alkalmával ezek (13) bevágásai körülfogják a legalsó (9) rúd végeit és az állomási tábla henger ily módon rögzíttetik. Ha tehát pl. a vonat Berlin-Milánó irány szerint halad, akkor az állomási tábla henger szakaszosan azon forgási iránynak megfelelően fog forogni, a mely az útiránynak is megfelel. Az ellenkező útiránynál tehát Milánó-Berlin esetében az előzőleg működésben volt (35) kapcsoló emeltyűt a (28) tárcsák forgatása által működésen kívül helyezzük és akkor a másik (56) emeltyű kapcsolja a hengert a megfordított forgási irály szerint oly módon, hogy az állomási nevek ellenkező sorrendben lesznek egymásután fölemelve. Hogy a (36) emeltyűk átkapcsolásánál a menetirány is átkapcsoltassék, a (28) tárcsákat összekötő (31) bádoglemezekben (32) hézagok vannak, míg a (31) lemezek alatt a (30) szekrényen a két végállomás neve, ezek közül az egyik duplán van alkalmazva, még pedig az alább leírt módon. A szekrény egyik oldalán a Berlin-Milanó-Berlin, a másik oldalán a Milanó-Berlin-Milanó állomási nevek állanak úgy, hogy kettő-kettő e nevek közül egymás fölött a (32) hézagokon át látható, pl. a megrajzolt esetben Berlin-Milánó (lásd 3. ábrát). Ha a (28) tárcsákat forgatjuk, akkor a két összekötő (31) lemez (32) hézagai szintén forognak és a megtörtént forgás után a készülék mindkét oldalán a Berlin-Milánó nevek egymás fölött állnak. A (28) tárcsának a (31) összekötő lemezekkel együttes forgása magától értetődöleg mindig csak az utazás végén, a visszafelé utazás megkezdése előtt következhetik csak be, míg a (12) emelőrudak működtetése minden állomásnál következik be. Ez minden egyes kocsiban lévő készüléknél következhetik be, vagy pedig tetszőleges számú készülék (25) láncza segélyével kapcsolható a kocsikon vagy az egész vonaton átmenő rúdhoz, kötélhez, lánczhoz, vagy hasonlóhoz és ennek segélyével együttesen mozgathatók. Természetes, hogy a hengert tetszőleges számú állomás számára rendezhetjük be. A készülék a kocsihoz állandóan lehet odakapcsolva, de a kocsinak más vonalon való alkalmazása esetén az állomási táblák kicserélhetők, a mely czélból a (33) födelet alkalmazzuk (lásd 2. ábrát). Vagy pedig egy és mindenkorra látjuk el bizonyos útvonalak számára táblákkal a készüléket és az egész készüléket cseréljük ki szükség esetén. Ezen czélból a kocsik falain közönséges fölfüggesztő berendezések vannak alkalmazva. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Haladó vasúti vonatokban, hajókban stb. a legközelebbi állomás nevének jelzésére szolgáló berendezés, jellemezve egy közös, forgatható (4) tengelyre erősített két (1) tárcsa által, a melyeknek sugárirányú (2) rovatékaiban (10) táblák vannak egymás mellé behelyezve, a mely táblák az állomások egymásutáni sorrendjében egy-egy állomás nevével vaunak ellátva, és az (t) tárcsák fölött kiálló (9) sodronyrudakra vannak erősítve, a melyeknek végeit a szilárd (26) tárcsa (27) pereme födi el és a táblákat az (1) tárcsa rovatékaiból való kiesés ellen védi meg, de e mellett a rovatékokból egymásután egyenként egy kiemelő berendezés segélyével magasra emelhetők és e helyzetben a táblán az illető állomás neve mindkét oldalról kényelmesen látható (lásd 1. és 2. ábrákat). 2. Az 1. igénypontban jellemzett állomás-