19320. lajstromszámú szabadalom • Elektromos áramkapcsoló

erősítve és mely egy (h) vezetődróttal köthető össze. A másik két (i és j) gomb, mely az (f) burkolat tetején megy keresztül, egy a (c) rúd körül lengő (k) kétkarú emeltyű végeire van csuklósan erősítve. A (k) emeltyű az (a) oszlop két oldalán elhelyezett két fémlemez által van képezve, melyek egymással harántdarabokkal vagy álló szögecsekkel vannak összekötve. Az emeltyű végei lenyomatásuk alkalmával fölváltva az (m n) rugalmas kontaktusokkal érintkeznek, mely kontaktusok a (p) illetve (q) vezetékekkel vannak összekapcsolva. A (c) rúd közepe felé egy (r) fémgyűrűt hord, mely föllehet hasítva oly czélból, hogy az (a) oszlop lyukának belső fölületéhez hozzászorúljon; ezen gyűrű helyzete és méretei oly módon állapitandók meg, hogy a (c) rúd egyik végállásában (3. ábra) az (r) gyűrű ne érintkezzék a (g) kontaktusdarabbal, mint a (c) rúd másik végállásában ezen gyűrű egyidejűleg érinti a (g) kontaktusdarabot és az (a) oszlopot. Az (f) burkot egy az (a) oszlopba csavart (s) csavar rögzíti helyére, melynek feje egy (t) szigetelősapkával lehet befödve oly czélból, hogy a kezelőszemély az árammal való érintkezéstől megóvassék. Az (s) csavart oly módon meglehet hosszabbítani, hogy annak csúcsa a (c) rúdba vésett horonyba nyúljon, oly czélból, hogy ennek mozgását mindkét irányban határolja. Ezen határolás a (d e) gombok végein alkalmazott vastagítások által, vagy egyéb alkalmas módon is eszközölhetők. Ha most a (h) vezetődrótot valamely áramforrással, a (p) drótot pedig például egy lámpával, a (q) drótot meg egy csillárral kapcsoljuk össze, világos, hogy az áramnak a lámpába való küldésére elegendő, ha a (g) rudat azon helyzetbe nyomjuk, melynél az (r) gyűrű a (g) kontaktussal érintkezik, a (k) emeltyűt pedig az(m) kontaktussal hozzuk érintkezésbe, az által, hogy az (i) gombot lenyomjuk; az áram (h g r k m és p) úton halad a lámpához. Ha most a (j) gombot nyomjuk meg, úgy a (k) emeltyű lebillen, a lámpa áramköre - megszakad és az áram (h g r k n q) úton | a csillárhoz megy. Végül, ha a (c) rudat a 3. ábrán föltüntetett helyzetbe hozzuk, az által, hogy az (e) gombot nyomjuk meg, az (r) gyűrű a tg) kontaktustól eltávolodik és az áram megszakad. Az esetben, ha a kikapcsoló csak egy áramkörre alkalmazandó, úgy a fönt leírt készülék a 4—10. ábrákon föltüntetett módon egyszerűsíthető, akár az emeltyű, akár a csúszórúd elhagyásával. A 4. és 5. ábrákon föltüntetett alaknál a kikapcsoló egy (b) és (.f) tokokba ágyazott (u) szigetelő anyagbóA készült talapzatra van szerelve, mely közepén egy (c) rúd átbocsátására szolgáló nyílással bír. Ezen (c) rúd szintén szigetelő anyagból készül, a (b és f) tokok tengelyének irányában eltolható és a tokok megfelelő nyílásain keresztül érő (d és e) gombokban végződik. Az (u) talapzat középnyílásába két a talapzatra erősített rugalmas (g) érintkező lemez nyúlik be, melyek a (c) rúd ellentétes oldalaihoz szorulnak, mely rúd egy (r) fémgyűrűvel van övezve. Ezen alkatrészek olyképen vannak mértezve, hogy a (c) rúd (d) gombjának a (b) tokba való sülyesztése alkalmával a (g) kontaktuslemezek az (r) gyűrűvel érintkeznek, míg a (c) rúdnak ellenkező irányú besülyesztése alkalmával (5. ábra) az érintkezés megszűnik. A (g) kontaktuslemezek az áramkör (h) és (p) drótjaival lévén öszszekötve, világos, hogy az áram zárva lesz, ha a gyűrű a kontaktus^emezekkel érint. kezik, míg ellenkező esetben az áram meg j van szakítva. Az elrendezés olyan, hogy az egyik gomb mindig kinyúlik, mikor a másik be van sülyesztve, úgy hogy az áram megszakítására, vagy zárására csak az egyik vagy másik gombot kell megnyomni. Ugyanezen elven van a 6. és 7. ábrán látható kikapcsoló szerkesztve, melynél egy a falra erősítendő (b) talapzatra egy I (f) burok van illesztve, melyre a (c) szigetelőrúd (d) gombjainak átbocsátására szolgáló két lyuk van alkalmazva. A többi elrendezés egészen hasonló az előbbi példa elrendezéséhez, itt is az áramvezetékkel