19309. lajstromszámú szabadalom • Adhéziós transzmisszió

Megjelent 1í>(>(). évi szeptember Iió 18-án. MAGY. SZABADALMI KIR IIIVATA L SZABADALMI LEIRAS 19309. szám. V/e/1. OSZTÁLY. Adhéziós transzmisszió. SILVESTRI GIULIO MÉRNÖK BÉCSBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 november hó 18-ika. Jelen találmány tárgya egy transzmisszió, mely az adhezió elvén alapszik, olykép, hogy az adheziót előidéző nyomás a tengellyel forgó feszítő készülékekkel idéztetik elő, miközben e nyomás a forgó részektől fölvétetik, de szimetrikus elrendezésük folytán a csapágyakra nem vitetik át. Mellékelt rajz a transzmissziónak különféle alakjait tünteti föl, és pedig aá ]. ábra a 2. ábrának egy hosszmetszetét (A B C) szerint; 2. ábra (E F) metszete az 1. ábrának oly kivitelben, hol a tengelyek iránya egyenlő; 3., 4. ábra ugyanoly metszetek párhumos, egymáshoz közel fekvő tengelyekkel; 5. ábra oly kiviteli alak, hol a tengelyek párhuzamosak, de egymástól távol vannak. Az (a) hajtótengely végén egy tetszőleges átmérőjű (b) korong van megerősítve, mely körül két vagy több (jelen esetben három) forgó korong van elrendezve, melyek szilárdan álló (f) csapágyak által viszonylagos helyzetükben megtartatnak, az (a) tengely körüli forgó mozgásukban gátolva vannak és burkoló feszítő gyűrűk által, az (a) hajtótengelyhez, illetőleg (b) koronghoz szoríttatnak. Ezen feszítő készülékek csavaralakúan fölvágott gyűrűkből állanak, melyek fölé egy hullámalakú gyűrű feszíttetik. A gyűrűk íugalmasságuknál fogva a (j) tengelyekre fölhúzhatok s a tengelyekre úgy ráfeszülnek, hogy az adhezió folytán az (a) tengellyel együtt fognak forogni. A (j) tengelyek az (a) tengellyel való mozgásban gátolva lévén, a (g) gyűrűket az adhezió folytán szintén mozgásba fogják hozni, úgy hogy e gyűrű az (a) tengely mozgásával ellenkező irányú mozgást fog ez utóbbi körül végezni. Ha azt akarjuk, hogy a (h) hajtandó tengely az (a) hajtótengely meghosszabbításában feküdjék, (mint a rajzban), úgy az (a) tengely mozgását a (d) kerekek segélyével a (j) tengelyekre visszük át, melyek viszont a (k) kerekek segélyével e (mozgást a hajtandó (h) tengellyel közlik; az áttételi viszony a (b d k m) kerekek átmérőinek viszonyától fog függni. Az elrendezés olyan is lehet, hogy a feszítőkészűlékek belülről kifelé hassanak, miközben a (d) korongok egy, a hajtó (illetőleg hajtott) tengely belfölületén megerősített korongon gördülnek. Párhuzamos tengelyeknél az elrendezés a 3—5. ábrákban látható módon történik s közelfekvő tengelyek számára (3. és 4. ábra) a hajtó (a illetőleg h) és hajtott