19306. lajstromszámú szabadalom • Fűrészhorog
Meg-jelent 1DOO. évi szeptember lió 31-én. MAGY. SZABADALMI RIR. HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 19806. szám. VIII/C. OSZTÁLY. Fürészhorog. IFJ. IBACH JÓZSUA SZERSZÁMGYÁROS REMSCHEID-HATENBREITENBRUCHBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1900 április hó 18-ika. A régi fűrészmegfeszítőberendezés, mely alátéttel és éklyukkal kombinált ékből állott, soká tartotta magát, minthogy oly megfeszítő- és megerősítőtagok alkalmazásán alapult, melyek a gyakorlatban ha helyesen kezeltettek, igen jól beváltak. Ha azonban az ékek helytelen kezelés következtében nem húzattak meg eléggé erősen, ez a fűrészmalmokban az ékek és alátétek veszélyes kiugrását okozta, míg az ékeknek túlságos meghúzása az ékek oktalan erős beverésénél a rendkívül nagy áttevési viszony következtében már gyakran idézte elő a fűrészlapok elszakadását. Ezért az újabb időben egy egészen más, nyugodt, exczenterkorong forgatása segélyével történő meghúzáshoz folyamodtak, melynek typusát a 83634. sz. német szabadalmi leírás ismerteti. A meghúzó részek itt összefüggők ugyan, de még mindig van egy szabadon kivehető alátétlemez alkalmazva. Azonkívül a horognyakat villa gyanánt is ki kellett képezni, melynek egy keskenyen beszögecselt csapján forog az exczenter, mely berendezés jóval kevésbbé szilárd, mint az éklyukkal egy darabból készült horognyak. Végül az exczenteres megfeszítő berendezésnek csak két holt pontja van, melyben nem lép föl a rázkódásokkal együtt a fűrészt meglazítani törekedő forgatónyomaték. A csatolt rajzon látható, fűrészhorgokhoz való meghúzó berendezés a legegyszerűbb módon egyesíti az eddig szokásos volt ékelés és az újabb, exczenter segélyével történő nyugodt meghúzás előnyeit, a nélkül, hogy a kettő hátrányai is föllépnének. A technikai haladás az, hogy 1. az egész meghúzó berendezés oly módon van a fűrészhoroggal összekötve, hogy annak egy részét sem lehessen az egésztől eltávolítani, úgy hogy valamely rész kiesése még a leglazább helyzetnél is lehetetlen; 2. hogy az egyenes irányban, kalapácsolás által történő megékelés elmarad és hogy a kalapácsolás helyett a régi ékelés változatlan hagyásával egy forgató berendezést alkalmazunk, mely az éket a régi szilárd éklyukba tolja be, a nélkül, hogy eme berendezésben ismét meglazító forgató nyomatékok léphetnének föl. Ebből a czélból a részek — mint az a rajzon látható — a következő módon vannak kiképezve és alakítva. Az (a) ék külső fölülete tökéletes kör,