19280. lajstromszámú szabadalom • Ismétlő akusztikai jelzőkészülék vasúti pályák és gépek (mozdonyok és szerkocsik) számára

- 2 -akusztikai jelzőkészüléknek a gép (moz­dony vagy szerkocsi) vázán való elhelye­zését, valamint annak összeköttetését, egy i billentyűvel, melynek czélja ebben az eset- j ben az, hogy egy a pályán elrendezett j emeltyű vagy pedál reá hatást gyakoroljon, | mely emeltyű az optikai jelzőkészülékkel j van összekötve vagy pedig más ettől füg- | getlen módon hozatik mozgásba; a 7. ábra a 6. ábrának metszete (I—J) vo­nal szerint és a billentyűnek a készülék- J kel való összeköttetését külön és nagyobb léptékben mutatja; a 8. ábra annak az emeltyűnek vagy pe­dálnak hossznézete, melynek rendeltetése, hogy abban az esetben, ha a jelzőkészülék a gépre van szerelve, ennek billentyűjére | hasson vagy ha a készülék a pályán van ! elhelyezve, egy, a gépre szerelt ütköző ha- | tását fölvigye s így az akusztikai jelző­készüléket működtesse; a 9. ábra fölülnézet, melyen ennek az emeltyűnek vagy pedálnak az optikai jelző­készülékkel vagy más független működ­tető készülékkel való összeköttetése lát­ható abban az esetben, melyben az emel­tyűnek rendeltetése a gépen (mozdony vagy szerkocsi) lévő készülékre hatni; a 10. és 11. ábrák a 8. ábra (K—L) és (M—N) vonalai irányában készült kereszt­metszetek; a 12. ábra az emeltyű vagy pedál fölül­nézete abban az esetben, melyben az a rendeltetése, hogy a gép által működésbe hozassék és a pályán, pl. az optikai jelző­készülék póznáján elhelyezett akusztikai is­métlő jelzőkészülékre hasson; a 13. és 14. ábra ennek az elrendezésnek elől- és oldalnézetei. Az 1., 2., 3., 4. és 5. ábrákban bemu­tatott ismétlő akusztikai jelzőkészülék áll egy perkussziós szerkezetből, mely az (a) dobozba van zárva. Ennek alsó részén van a (b) lemez és ez alatt a (c) doboz, illetve dob, pl. hat lefelé irányuló (d) töltény­üreggel, melyek mindegyikébe egy (x) töl­tény helyezhető. A (c) doboz egyik végén az (a) doboz­hoz tartozó (e) tengely körül vízszintes irányban foroghat és visszafordítva, másik végével a másik (f) tengely toldalékára támaszkodik, mely tengelynek hengerfölü­letét csak félig fogja körül (2. ábra), úgy hogy fölszabadítható és az (e) tengely kö­rül előre forgatható, hogy a (d) töltény­üregek fölső nyílásai szabadok, s az (x) töltények beléjük helyezhetők legyenek. Minden egyes töltény fölrobbantása a neki megfelelő (g) súly leesése által tör­ténik; ezek a súlyok alsó részükön (h) csúccsal vannak ellátva, mely miután a (b) lemez (i) nyílásán keresztül hatolt, a töltény gyújtókészűlékét megüti. A (g) súlyokat esésük közben a (j) füg­gélyes rudak vezetik. A (g) súlyokat az (a) doboz fölső részé­ben a (k) emeltyűk (4. ábra) fölső végei tartják. Ezek az emeltyűk az (1) hosszten­gelyek körül forognak s az (m) rúgók szo­rítják őket a (g) súlyok felé és tartják őket a nyugalmi helyzetben, miközben alsó nyúlványaik az (n) bordára támasz­kodnak. ! A (k) emeltyűk alatt van elhelyezve az (o) hossztengely, melynek hüvelyén (p) fo­gak vannak. Ezek száma megegyezik a (g) súlyok számával, esetleg ezen szám vala­mely többszörösével, s az említett hüve­lyen csavarmenetszerűen vannak elhelyezve, úgy hogy az (o) tengely forgása közben egymásután minden egyes (k) emeltyű alsó végével érintkezésbe jutnak. Ebből köny­nyen megérthető, hogy ha az (o) tengelyt akkora szögben forgatjuk el, mely egy fognak megfelel, úgy ez a fog, mely va­lamelyik (k) emeltyű rövidebb végével érintkezik, erre nyomást gyakorol, s azt a 4. ábrán kipontozott helyzetbe lendíti, miáltal a (g) súly fölszabadul és saját súlya következtében leesvén, az alája he­lyezett (x) töltényt a (h) csúcs segélyé­vel fölrobbantja. Ugyanakkor egy másik (p) fog érintkezésbe jön egy másik (k) emeltyűvel, úgy hogy az (o) tengely kö­vetkező forgása alkalmával egy másik (g) súlyt szabadít föl, és így tovább, mindad­dig, míg a (c) dobban lévő összes tölté­nyek el nem sültek. ,

Next

/
Thumbnails
Contents