19272. lajstromszámú szabadalom • Minden állásnál kikapcsolható elektromágneses kapcsoló szerkezet vasúti jelzők állítóemeltyűinek a jelző szárnyakkal való összekötésére
— 353 — elegendő. A jelzőszárnyakat a «tilos» állásba hozó villamos berendezés működési módja és elrendezése ugyanaz marad, lia a jelzőkészüléket húzó sodrony helyett valamely más módon működtetjük is. A jelzőszárnyak működtetésére szolgáló kapcsoló szerkezetek az (01 02), illetőleg (03) tengelyek körül forgatható és az állítókészűlék (A) kézi emeltyűjével összekötött (Sl S2), illetőleg (S3) állítóemeltyűkből állanak, melyek egyszersmind az (El E2), illetőleg (E3) elektromágneseknek, az (11 12 13) összekötő emeltyűknek és (ml m2 m3) fegyverzetemeltyűk tengelyeinek fölvételére szolgálnak. A leírás következő részében a rajzban ugyanazon betűvel, de különböző számindexxel megjelölt alkatrészeket az- egyszerűség kedvéért a számindex elhagyásával, csak magával az illető betűvel fogjuk megnevezni. Az (0) tengelyeken az (i, k, p) karokkal ellátott emeltyűk vannak forgathatóan elrendezve, melyekkel a jelzőszárnyak húzó rúdjai vannak összekötve; az (i, k) karok az (1 és m) emeltyűkkel együttműködnek. Az 1. ábrában a jelzőkészülék «tilos» állásban van föltüntetve. Ha a jelzőkészülék bizonyos beállításához szükséges áramkör zárása után az (A) kézi emeltyűt átfektetjük, akkor az (S) emeltyűk elforgatása következtében mindenekelőtt a (k) toldatok az (m) fegyverzetemeltyűket szabadon bocsátják (2. ábra). Ezen állásnál a fegyverzetemeltyűk közül az, melynek elektromágnese ekkor gerjesztetik, csak ezen elektromágnes által rögzíttetik. A mozgás további részében az (i) emeltyű csúcsa az (1) emeltyű (n) szárához ütközik és az (1) emeltyűt elforgatni iparkodik. Ezen forgást azonban a fegyverzetemeltyű tengelye megakadályozza. Az (i, k, p) emeltyű tehát az (8) állítóemeltyűk további mozgásában részt vesz. A 2. ábra azon állást láttatja, midőn a két fölső szárny «szabad»-ra van állítva, míg a harmadik szárny «tilos» állásban marad, mivel a hozzátartozó elektromégues; amint az a kapcsolási sémából látható, nincs az áramkörbe bekapcsolva. Ha a jelzőkészülék ezen állásánál az áram (esetleg az elhaladó vonat által) megszakíttatik, a fölső mágnesek fegyverzeteiket elbocsátják. A fegyverzettengelyeknek részben elmetszett végei ezen állásnál az (1) emeltyűk elforgását lehetővé teszik, mely utóbbiak tehát, minthogy az (n) szárak már most az (i) karok elől kitérnek, megengedik. hogy az (i, k, p) emeltyű és az ezekkel összekötött jelzőszárnyak önsúlyuk következtében nyugalmi állásukba visszatérjenek. A 3. ábrában a részeknek az áram megszakítása utáni állása van föltüntetve, ahol azonban a (3) emeltyűk még meghúzott állásukban vannak. Hogy a jelzőkészüléket másodszor is «szabad»-ra állíthassuk, a kapcsolási részeket az eredeti állásba kell visszaszállítanunk, ez az (S) állítóemeltyűnek «tilos» helyzetbe való visszaallítása által történik, a mikor is az (i) karok az (1) emeltyűket és aztán a (k) karok az (m) fegyverzetemeltyűket kényszermozgásúan az újabb «szabad» álláshoz szükséges helyzetbe hozzák. Ha a jelzőszárny nem jutna önsúlya következtében a «tilos» állásba, akkor az az (S) emeltyű visszaállításánál az (i) emeltyűbe ütköző (q) toldat segélyével kényszermozgásúan menesztetik a «tilos» állásba. Csak most lehet a jélzőszárnyat ismét «szabad»-ra állítani, föltéve természetesen, hogy az (A) emeltyű nincs rögzítve i és a kapcsolási áramkör zárva van; ezen utóbbi két föltétel azonban a megfelelő blockszakaszok állapotától függ. Világos, hogy az (i, p, k) emeltyű a jelzőszárny helyett az (S) állítóemeltyűvel is összeköthető, amikor is az (1, m) emeltyűk a jelzőszárnynyal működnek együtt. Lehet továbbá az egész szerkezetet közvetlenül a jelzőszárny tengelyén is elrendezni. A leírt kapcsolószerkezet természetesen azon esetben is alkalmazható, ha a jelzőszárnyak helyett jelzőkorongok vagy más effélék vannak elrendezve. A kapcsolás még egy zárószerkezettel van ellátva, mivel különben lehetséges, egy «tilos» állásban maradt vagy a «tilos« állásba visszaesett szárnyat (3. ábra) puszta kézzel