19253. lajstromszámú szabadalom • Bunzen-lángzó lefelé függesztett izzótestek számára

Megjelent 1Í)0<>. évi szeptember lió 14-én. MAGY. A KIR SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 19253. szám. II/d. OSZTÁLY. Bunsen-lángzó lefelé függesztett izzótestek számára. CERVENKA EMÁNUEL ÉS BEBNT JÓZSEF KERESKEDŐK PRÁGÁBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1900 márczius hó 20-ika A Bunsen-lángzók gázizzófény számára igen előnyösen használhatók. Az égőfejből a Bunsen-lángba jutó gáz meggyújtva, az izzótestet izzásba hozza. Mivel azonban az izzótest a fénysugarakat 45° alatt szétszórja, reflektorokat kellett alkalmazni, hogy a fényt lefelé irányítsák. Ezen nélkülözhetetlen reflektorrendszer azonban gyakran igen költséges. Mellőzésére különböző kísérleteket tettek. Az izzótestet fejjel lefelé függesztették, a Bunsen-lángzót pedig ennek megfelelően megfordították, de azt tapasztalták, hogy a Bunsen-lángzóból kiömlő gáz meggyújtva, az égő lefelé irányított nyílása közelében visszacsapódik és ekkép csak a szélső izzótestrészek izzottak, az izzótest nagyobb része pedig nem világított. Ezen hátrányon az által akartak segíteni, hogy a gázt nagy nyomással vezették az égőhöz. Ily nagy nyomás azonban rendes gázvezetékekben nem uralkodik, tehát le-, felé világító gázizzófény mindeddig csakis nagy nyomás alatt álló folyékony világítóanyagok gázaival volt elérhető. A lefordított Bunsen-lángzó tökéletlen működésének oka abban rejlik, hogy maga az égő igen erősen fölhevült, a légáramot magához szívta és az okozta a láng visszacsapódását. Jelen találmány tárgya oly Bunsenlángzó, melynél lefelé függesztett izzótestek közönséges gáznyomásnál is használhatók. Mellékelt rajzon lefordított izzótesttel és Bunsen-lángzóval fölszerelt gázizzólámpa van föltüntetve. Az (a) Bunsen-lángzóhoz rossz hővezetőanyagból, például üvegből készült (b) szigetelőt, ezen utóbbihoz pedig fémből vagy tűzálló anyagból készült (c) égőfejet erősítünk, mely a (d) izzótestbe nyúlik. Ha most a gázt, mely a csővezetékekben és a nyitott égőfejben lényeges ellentállásra nem talál, az (a) Bunsen-lángzón a (b) szigetelőn és (c) égőfejen átömlik, meggyújtjuk, igen szép lefelé irányuló világítólángot kapunk, mely az ellenkező irányú légáramok hatása alatt az izzótest alakját fölveszi. A láng a Bunsen-lángzóba "nem csapódhatik vissza, mivel a (b) szigetelő a Bunsen-lángzó hevülését gátolja, az által, hogy