19238. lajstromszámú szabadalom • Szabóműszer szabásminta nyerésére rajzolás nélkül

(B A) irányban úgy. hogy a mérőszíj a (B) , pontüoz és az ott összejövő 1. és 4. számú j rudakhoz legközelebb (legkivülebb) eső szö- j gébe akasztatik és (A) irányban a szövetre fektetve a ráma kihúzatik. A kivánt méretnél, melyet a mérőszíj már most önműködőlég mutat, (A) pontnál (L) csavarral megszoríttatik. Hasonló az eljárás a derékbőségnek (C, D), a háthossznak (B, C) és az elejhossznak (A, D) irányokban történő lemérésénél, azonban a szíj (1 lyuka) mindig a kiindulási sarokhoz legközelebb álló, azaz a legszélső szögbe akasztassék és a kihúzandó irányba feküdjék, a rudak pedig a megfelelő csavarral a kívánt mértéknél szoríttassanak meg. (B. pont minden mérés alkalmával változatlanul egy helyen megszorítva marad.) A (K) csattal és lyukkal ellátott cm. szíj tehát a műszerhez elkerülhetetlenül szükséges és vele egy egészet képez. Mivel pedig a rámák állításával mind a két kéz el van foglalva, a gyors mintázás más mérő szalag használatát kizárja. Már most a kivánt mérethez állított műszerre a szövettel egyenlő nagyságú papirost terítünk, melyre rá nyomkodunk mindaddig, míg az a hegyes szögecskék által a rajz mentén át nem szúratik. Az ekép nyert ábrák átlyukgatott körvonalaik mentén vagy kivágatnak, vagy a jelzőkerékkel átjegyeztetnek, minden rajzolás és további méregetés mellőzésével. Az ujja szabás mintáját alkotó szögek a szövet ellenkező oldalán állanak ki, mi által az ujjaminta a derék mintázásakor nem jelezhető, ellenben ha az egész rámát megfordítjuk, akkor azon oldalon csakis az ujja mintázható. A mérték mintázási rendszer az időközönként változó szabási divattól teljesen független marad, a mennyiben a jelző szögek bármily irányban alkalmazhatók a szövetbe. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Egy szabóműszer, mely tetszés szerint vas, réz, aczél vagy bármily megfelelőbb anyagból akkép állíttatik elő. hogy a négy lemezrúd 1., 2., 3., 4. ugyancsak négy keresztül vésett hüvelyen (G, H) egymás fölött rámaszerűen áttolatnak és (L, D, I) csavarokkal tetszés szerinti ponton külön-külön megerősíttetnek, mely rámára egy széltében és hosszában nyújtható szövet húzatik, a melyen női vagy férfi szabásrajz körvonalai jelző szögekkel vannak kiverve. 2. Az első pontban védett szabóműszerhez való keresztben ós hosszában nyújtható kelmébe bevert (f) hegyes jelzőszögek (5. ábra), jellemezve az által, hogy a szöveten lévő szabásrajz körvonalain átszúratnak és a másik oldalán (m) lemezzel reászoríttatnak, miáltal a kelme rugékonyságából mit sem veszít. 3. Az első pontban védett szabóműszer öszszefoglalásához leginkább rézből készült hüvelyek csavarral (2—3. ábra), jellemezve az által, hogy a ráma rudaknak derékszögben egymás fölött való áttolhatása czéljából keresztül vannak vésve és az áttolt rudak (L, D, I) csavarokkal erősíttetnek meg; e hüvelyek készíthetők bármely megfelelőbb anyagból. 4. Egy csattal és számokkal ellátott mérő szalag cm-es szíj (4. ábra), mely bőrből vagy más megfelelőbb anyagból minden cm.-nél lyukakkal, esetleg a lyukak karikával kiverve állítható elő azon czélból. hogy mérésnél a jelző szögekre ráakasztható és a testen becsatolható legyen. (1 rajzlap melléklettel.) ?AL(.A8 RKSZVÉNYTARSA8ÁG WYOMDÁJA BUDAPKBTKN