19215. lajstromszámú szabadalom • Ólomsajtó haránthornyos lemezek előállítására

A csatolt rajzon a találmány tárgyát képező gép az 1. ábrában hosszmetszetben látható; a 2. ábra az alkalmazott sajtolóhengerek alakját, elrendezését és működési módját ábrázolja; a 3. ábra az új gép segélyével előállított lemezeket ábrázolja; a 4. ábra a sajtolóhenger egy más kiviteli módozatát mutatja be. Az ólomsajtó (a) hengeréből a (b) dugattyú az ólmot a (c) száj darabon át nyomja ki. Az utóbbi előtt a két (d e) henger az (f) állványba oly módon van ágyazva, hogy a hengereket a (g) kézikerekek megfelelő forgatásával egymáshoz közelíthessük, illetve egymástól távolíthassuk. A (d e) hengerek (dl el) tengelyére a (d2 e2) fogaskerekek vannak fölékelve, a (d2) fogaskerékbe fogódzik a (h) kerék és az (e2) fogaskerékbe a (k) kerék, míg a két (h) és (k) fogaskerék egymással is kapcsolatban van. Minthogy a (d2) és (e2) kerék, úgy mint a (h) és (k) kerekek, egymással egyenlők, a (d) és (e) hengerek ugyanavval a sebességgel forognak, még pedig oly módon, mintha egymásba fogódzó fogaskerekek volnának. A (h) kerékbe fogódzik az (i) kerék, melynek tengelyére az (1) korong van fölékelve, ennek segélyével a (d) és (e) hengerek forgását tetszés szerint gyorsítani vagy lassítani lehet. A (d) és (e) hengerek egyes korongokból állanak, melyek kerülete pontosan a lemezek alakjának megfelelően van kiképezve. Mint az a 2. ábrából kitűnik, a (d) és (e) hengerek lényegükben a kerületükön harántirányban futó bordákkal ellátott (m no és p) korongokból állanak, melyeket a (q) korongok választanák el egymástól. Az (m) és (p) korongok külső oldalán az (r) korongok és az utóbbiak mellett az (s) korongok vannak alkalmazva. A (d) henger (s) korongjai az (e) henger (s) korongjaival közvetlenül érintkeznek, míg a többi korong egymástól ponto- j san oly távolságban van, a mekkora a képezendő lemezek főtömegének vastagsága. Az (m n o p) korongokba a rajzon látható módon a bordák vannak bevágva, melyek iránya az (m n o p) korongok kerületén váltakozik. Ha a kellő mértékben fölhevített ólmot a (b) dugattyú a szájdarabból kinyomja, a (d) és (e) hengerek között a 3. ábrán látható csík keletkezik, minthogy az (m n o p) korongok a bordásmezőket, a (q) korongok pedig eme bordásmezők között lévő közöket és az (r) korongok az oldaléleken lévő karimákat képezi. Minthogy az (m n o p) korongok bordái a (d) ós (e) hengereken ugyanabban az irányban futnak, igen természetes, hogy a bordák a lemez két oldalán keresztezik egymást. Az egyes lemezeknek hosszanti irányban való határolására, illetve a szegélyek képezése czéljából a (d) és (e) hengereken a sima (u) hidak vannak alkalmazva. Ezeknek az (u) hidaknak megfelelő mezőknek közepén vágjuk el a csíkokat ós ily módon létesítjük az egyes elektródákat. A leírt berendezés lehetővé teszi, hagy a (d) és (e) hengereket képező korongokat a lehető legkülönbözőbb módon képezzük ki, úgy hogy a legkülönbözőbb alakú lemezeket állíthatjuk elő. A 4. ábrán pl. a hengerek egy kiviteli módozata látható, melynek segélyével fémes közfalak nélküli lemezeket állíthatunk elő, a minthogy az (ml nl pl ql) korongok kerületükön érintkeznek egymással. Ebben az esetben természetesen az (u) hidaknak és a (ql rl) korongok fölületének mélyebben kell feküdnie, mint az (ml nl ol pl) korongok fölületének, hogy a bordázott mezők között a szélek képezésére szükséges közfal maradjon. A 4. ábrán látható hengerek között előállított lemezeknek bordázott mezői vannak, melyeket kis négyszögletes nyílások törnek át. Ha a 4. ábrán látható hengereknél a bordák alsó éle érintkezik, az áttörések természetesen elmaradnak.