19215. lajstromszámú szabadalom • Ólomsajtó haránthornyos lemezek előállítására

A csatolt rajzon a találmány tárgyát képező gép az 1. ábrában hosszmetszetben látható; a 2. ábra az alkalmazott sajtolóhengerek alakját, elrendezését és működési módját ábrázolja; a 3. ábra az új gép segélyével előállított lemezeket ábrázolja; a 4. ábra a sajtolóhenger egy más kivi­teli módozatát mutatja be. Az ólomsajtó (a) hengeréből a (b) du­gattyú az ólmot a (c) száj darabon át nyomja ki. Az utóbbi előtt a két (d e) henger az (f) állványba oly módon van ágyazva, hogy a hengereket a (g) kézi­kerekek megfelelő forgatásával egymás­hoz közelíthessük, illetve egymástól távo­líthassuk. A (d e) hengerek (dl el) tengelyére a (d2 e2) fogaskerekek vannak fölékelve, a (d2) fogaskerékbe fogódzik a (h) kerék és az (e2) fogaskerékbe a (k) kerék, míg a két (h) és (k) fogaskerék egymással is kapcsolatban van. Minthogy a (d2) és (e2) kerék, úgy mint a (h) és (k) kerekek, egy­mással egyenlők, a (d) és (e) hengerek ugyanavval a sebességgel forognak, még pedig oly módon, mintha egymásba fo­gódzó fogaskerekek volnának. A (h) kerékbe fogódzik az (i) kerék, melynek tengelyére az (1) korong van föl­ékelve, ennek segélyével a (d) és (e) hen­gerek forgását tetszés szerint gyorsítani vagy lassítani lehet. A (d) és (e) hengerek egyes korongok­ból állanak, melyek kerülete pontosan a le­mezek alakjának megfelelően van kiké­pezve. Mint az a 2. ábrából kitűnik, a (d) és (e) hengerek lényegükben a kerületükön harántirányban futó bordákkal ellátott (m no és p) korongokból állanak, melyeket a (q) korongok választanák el egymástól. Az (m) és (p) korongok külső oldalán az (r) korongok és az utóbbiak mellett az (s) korongok vannak alkalmazva. A (d) henger (s) korongjai az (e) hen­ger (s) korongjaival közvetlenül érintkez­nek, míg a többi korong egymástól ponto- j san oly távolságban van, a mekkora a képezendő lemezek főtömegének vastag­sága. Az (m n o p) korongokba a rajzon látható módon a bordák vannak bevágva, melyek iránya az (m n o p) korongok ke­rületén váltakozik. Ha a kellő mértékben fölhevített ól­mot a (b) dugattyú a szájdarabból ki­nyomja, a (d) és (e) hengerek között a 3. ábrán látható csík keletkezik, minthogy az (m n o p) korongok a bordásmezőket, a (q) korongok pedig eme bordásmezők kö­zött lévő közöket és az (r) korongok az ol­daléleken lévő karimákat képezi. Minthogy az (m n o p) korongok bordái a (d) ós (e) hengereken ugyanabban az irányban futnak, igen természetes, hogy a bordák a lemez két oldalán keresztezik egymást. Az egyes lemezeknek hosszanti irányban való határolására, illetve a szegélyek ké­pezése czéljából a (d) és (e) hengereken a sima (u) hidak vannak alkalmazva. Ezek­nek az (u) hidaknak megfelelő mezőknek közepén vágjuk el a csíkokat ós ily mó­don létesítjük az egyes elektródákat. A leírt berendezés lehetővé teszi, hagy a (d) és (e) hengereket képező korongo­kat a lehető legkülönbözőbb módon ké­pezzük ki, úgy hogy a legkülönbözőbb alakú lemezeket állíthatjuk elő. A 4. ábrán pl. a hengerek egy kiviteli módozata látható, melynek segélyével fé­mes közfalak nélküli lemezeket állíthatunk elő, a minthogy az (ml nl pl ql) koron­gok kerületükön érintkeznek egymással. Ebben az esetben természetesen az (u) hi­daknak és a (ql rl) korongok fölületének mélyebben kell feküdnie, mint az (ml nl ol pl) korongok fölületének, hogy a bor­dázott mezők között a szélek képezésére szükséges közfal maradjon. A 4. ábrán látható hengerek között elő­állított lemezeknek bordázott mezői van­nak, melyeket kis négyszögletes nyílások törnek át. Ha a 4. ábrán látható henge­reknél a bordák alsó éle érintkezik, az át­törések természetesen elmaradnak.

Next

/
Thumbnails
Contents