19204. lajstromszámú szabadalom • Szövet

Megjelent 1900. évi augusztus hó 29-én. MAGY. SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMI LETRAS 19204. szám. XIV/b. OSZTÁLY­Szövet. KOOCK MÁRTON MAGÁNZÓ OSHKOSHBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1900 márczius hó 27-ike. A jelen találmány tárgyát rostos anyag­ból készült, olcsó és tartós szövet képezi. A mellékelt rajzban a jelen találmány tárgyát képező szövetnek és egy ebből készült gyékénynek egy foganatosítási alakja van föltüntetve. Az 1. ábra a szövet fölülnézete, a 2. ábra metszet az 1. ábrának (2—2) vonala szerint, a 3. ábra nagyobb léptékben a szövet elő­állítására szolgáló kötelet tünteti föl, a. 4. ábra a jelen találmány tárgyát ké­pező szövetből előállított gyékényt ábrá­zol. A találmány tárgyát képező szövetet a rostos anyagból tetszőleges módon készült folytonos (A) kötélből akként állítjuk elő, hogy az (A) kötelet megfelelő pontokban fölváltva majd az egyik, majd a másik irány felé 180°-al bekanyarítjuk és az ek­ként egymás mellé fektetett kötélkanya­rulatokat közbefont fonalak segélyével egymással összekötjük. Az ekként előállí­tott szövetet tetszőleges módon kikészít­hetjük. A leírt szövetet különösen kákából vagy egyéb növényi szárakból készítjük. A meg­felelő módon előkészített szárakat kötéllé egyesítjük, még pedig akként, hogy azokat párhuzamosan egymás mellé rakjuk, egy­mással összesodorjuk és egy spirálszerűen köréjük göngyölt (B) fonál vagy zsinór se­gélyével összekötjük. (3. ábra). Egyenle­tes erős kötél előállítása czéljából az egy* másután következő szárakat akként ren­dezzük el, hogy azok végei egymást rész­ben födjék, úgy hogy megszakadások nem keletkeznek. A leírt módon előállí­tott kötelet a szövet készítésekor kézzel vagy alkalmas készülékek segélyével zeg­zúgosan meghajlítjuk, még pedig akként, hogy az egymásután meghajlított részek egymás mellé kerüljenek. A szövet szé­lessége a kötél két kanyarodási pontja közti hossznak felel meg, míg a szövet hossza a kanyarulatok számától függ. Az egymás mellett fekvő kötélkanyarulatoka szövet tulajdonképeni testét képezik és közbefont (C) fonalak, sodronyok vagy zsi­negek segélyével köttetnek össze egymás­sal. Ajánlatos az összekötő fonalakat az egymásra következő kötélkanyarulatokon fölül és alul az egész szöveten átvezetni és azokat egymáshoz képest eltoltan el­rendezni (2. ábra). A mint az 1. ábrából látható, a kötő fonalak illetőleg sodronyok a szövet egész szélességében vannak el­osztva. A szövet díszítése czéljából külön­böző szinű kötőfonalakat alkalmazhatunk.

Next

/
Thumbnails
Contents