19199. lajstromszámú szabadalom • Őrlő görgőjárat

Megjelent 11)00. évi augusztus hó 27-én. MAGY. ggg KIR. SZABADALMI jSSa HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 19199. szám. XVII/c. OSZTÁLY. Őrlő görgőjárat. ERFURTH OTTOMAR KŐMŰVESMESTER TEUCHERNBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1900 márczius hó 22-ike. Az agyagiparban használt előmunkáló gépek között az őrlő görgőjárat az egyediili, melyet az anyag nedves földolgozására ritkán alkalmaznak, jóllehet, hogy az üzemben számos előnyt biztosítana. Ennek oka e gépek tökéletlen szerkezetében keresendő. A nedves agyag fölaprítására eddig oly őrlőjáratok szolgáltak, melyeknek őrlőpályája egészben vagy részben áttört volt. A földolgozott anyag a rostélyalakú nyílásokon vagy lyukakon távozott el. Ily gépeket azonban csak durva fölaprózásra lehetett használni, mert finomabb aprózásnál a rostélynyílások, illetőleg lyukak oly kicsinyek és az agyag ezekhez oly erősen tapad, hogy a gép hatásfoka igen csekély, minélfogva tömegtermelésre használhatlau volt. De kisebb termelésnél, mint például fémtéglák és cserepek nyers anyagának előmunkálására sem lehetett gazdaságosan használni, mert méretei igen nagyok, beszerzése pedig igen költséges. Ezért itt is vagy egyáltalában nem használták, vagy ha igen, úgy kis gépet alkalmaztak nagy nyílásokkal, melyekből az anyagot még finomító hengerműbe vezették. Mindkét — tuduillik a kis nyílású nagy méretű őrlőjárat, illetőleg a nagynyílású és kisebb méretű őrlőjárat költséges berendezés, mely még nagy hajtóerőt is igényel. A jelen bejelentés tárgyát képező őrlő, járat mindezen hátrányokat mellőzi, úgy, hogy azt általánosan és gazdaságosan lehet használni. Ezen őrlőjárat mellékelt rajz 1. ábrájában fölülnézetben, 2. ábrájában pedig oldalnézetben van föltüntetve. Az alábbiakban föltételezzük, hogy az őrlőjárat tányéra forog. Lehet azonban a tányért rögzíteni és a hengereket forgatni. A gépet működése kapcsán írjuk le. A nyers anyagot a tányérra vezetjük, mely forgása közben a (Z) tolókés hatása alatt az anyagot a megfelelően ágyazott (wl w2) szállítóhengerek alá juttatja. Ezen szállítóhengerek az őrlőtányérral hegyes szöget zárnak be. A szög úgy képződik, hogy a szállítóhengerek vagy kúpos alakúak, vagy pedig, hogy azokat a tányérhoz képest ferdén ágyazzuk. E szállítóhengerek az alájuk kerülő nyersanyagot a tulajdonképeni őrlőpályára, tudniillik a (Kl K2) őrlőhengerek alá juttatják és pedig oly módon, hogy a nyersanyag a tányér kerülete felé mozog, mivel a szállítóhengerek ferde elhelyezése következtében abban az irányban talál legkevesebb ellentállásra. A (Kl K2) őrlőhengerek fölaprózzák az anyagot, melyet a következő szállítóhenger