19169. lajstromszámú szabadalom • Lángzó petróleumlámpák számára

3 -és függélyes mozgási irányából fokozatosan kifelé téríttetik, miközben a légáram másik részével találkozik, mely a (d) gyűrű (f) nyílásain áramlik ki. Az ilykép előálló eredő áram nemcsak hogy a bélhez a szükséges levegőt juttatja, hanem a levegőnek ezen hozzávezetése a bélhez egyszersmind homo­gén is, míg az áram sebessége nem nagyobb, mint a mennyit egy igen gyönge láng el­bírni képes. A föntebb említett csészealakú (a) test egyszersmind gőzfejlesztőül szolgál, amennyi­ben ugyanis a láng által magas hőfokra hevíttetik. Főkép ama sugárzó meleg, mely fémekből sugárzik ki és a bél olajára irá­nyul, alkalmas ennek elgőzölögtetésére és miután eme kisugárzásnak a csésze alsó oldalán, főkép pedig ennek szélén, mely igen gondosan le van esztergályozva és kívül a bél fölé hajlik, egyenletesen kell végbemennie, ez által jelentékeny mérték­ben elő vau segítve, hogy az olaj elpárolog­tatása is mindenütt egyenletesen történjék még akkor is, ha valamely rendellenességek vannak jelen. A külső légáram, mely a bélcsövön kívül vezettetik, szintén két részre oszlik, melyek egyike a (g) nyíláson, a másik pedig az (i) gyűrű (h) csatornáin áramlik keresztül. Ez utóbbi légáramot azonban egy ferde (k) fölület, mely a (h) csatornák fölött van elrendezve, befelé tereli, miáltal ez a (g) nyíláson át kiáramló légárammal kereszte­ződik. Ennek folytán a két külső légáram­nál ugyanazt érjük el, a mint előbb a két belső légáramra vonatkozólag elmondottunk. Az említettekből kiviláglik, hogy a bél fölött keletkező olajgőz a két eredő áram közé van zárva, a miből következik, hogy akként van határolva, hogy még az elgőzö­lögtetésben előálló esetleges rendellenessé­gek folytán sem fognak gőzsugarak eltávoz­hatni, ellenkezőleg ezeket a légáramok közrefogják és magukkal viszik és miután az eredőáramokból keletkező főeredőáram minden oldalon ferdén föl- és befelé a harisnya üregének irányuló áramlást nyer, az esetleg divergáló gőzsúgár a harisnyát ama ponttól, hol föllépett, csak diametral szemben fekvő ponton fogja érhetni; mielőtt azonban ezen gőzsugár ideért volna, a min­den irányból jövő lég és gőzáramok által már közre van fogva, melyek oly bensőleg keverednek, hogy tényleg tökéletes elégés érhető el. A lángzó leirt elrendezése által elérjük azt, hogy a lég és gőzáramok mindenütt határoltatnak és leköttetnek, úgy hogy láng­nyelvek képződése stb. teljesen elkerültetik és az izzóharisnya tökéletesen nyugodt és tiszta fényt szolgáltat, mely az úgynevezett Auer-féle gázizzófénnyel nemcsak külsejét tekintve, hanem világító ereje szempontjából is tökéletesen megegyezik, úgy hogy ha a bél egyszer a kellő magasságra fölcsavar­tatott, mindenféle szabályozás fölöslegessé válik, miután az izzóharisnya változatlan világító erejű fényt sugároz ki, mindaddig, míg a tartány összes olajkészlete föl nem használtatott. A bél kellő beállítása nem nehéz, miután elegendő nagy határok között eszközölhető, melyeken belül a bélnek följebb vagy lejebb csavarása csak a fényerősség változását vonja maga után, a nélkül azonban, hogy a láng lobogása, bugása vagy egyéb hasonló kellemetlenségek volnának észlelhetők. Sőt ha az izzóharisnya a bél vigyázatlan túl­magasra csavarása folytán mégis megfeke­tednék, csak a belet kell azon helyzeténél, mely a legnagyobb világító erőnek felel meg, kissé lejebb csavarni és a megfekete­dett foltok rögtön eltűnnek. A bélcső széleinek, azaz ama két üreges test fölső éleinek, melyek között a bél csúszik, mindenütt egyenlő magasságúnak kell lenniök; a bél égés közben legf'ölső föltiletével (égési fölületével) ezen szélekkel egy magasságban fekszik. Ebből azt követ­kezik, hogy a bél nincs annyira kitéve az egyenlőtlen leégésnek, tehát a ferdére való égésnek, mint hogyha a láng kevéssel a bél oldalfölületei alatt ég, a mi a legtöbb eddig ismert lángzónái fönnáll; ehez járul, hogy a bél elszenesedett részein a lámpa meg­gyújtása előtt pld. az új jak kegyével tör­ténő egyszerű lesúrolás által eltávolíthatók. A belet sohasem kell máskép tisztogatni,

Next

/
Thumbnails
Contents