19165. lajstromszámú szabadalom • Léghűtő berendezés

Megjelent 1900. évi augusztus hó 28-áu. MAGY. KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 19165. szám. VIII/k. OSZTÁLYLéghűtő berendezés. HEIMPEL KÁROLY MÉRNÖK BÉCSBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1900 inárczius hó 14-ike. Színházaknál, hangversenytermeknél és más hasonló helyiségeknél csak akkor lehet a levegőt hathatósan hűteni, ha ép oly változó munkabírású berendezést alkalmazunk, mint a mily változók azok a viszonyok, melyek a hűtendő helyiség hőállapotát határozzák meg. Különösen színházaknál, üléstermeknél stb. rendesen arról van szó, hogy néhány rövid óráig nagy hűtőhatás álljon rendelkezésünkre, míg a nap többi részében hűtés teljesen fölösleges. A számítás arra vezet, hogy rendkívül nagy hőmennyiség vonandó el, úgy hogy a hűtőgépeket is rendkívül nagyra kell méreteznünk, miért az ily hűtőberendezések használatát már a nagy beszerzési költségek is meggátolják. A szóban lévő találmánynak az a czélja, hogy ezeket a hátrányokat elkerülje, és a szóban lévő berendezésnél a hűtőgépnek nem az a föladata, hogy a levegőt közvetlenül hűtse, hanem az, hogy vizet vagy más alkalmas folyadékot annyira lehűtsön, hogy a jégképződés meginduljon, mely jeget azután az adott pillanatban a hő gyors elvonására lehet használni. A levegő egy evvel az akkumulátorral kapcsolatban lévő fölületi hűtőn hül le. Ez a kombináczió lehetővé teszi, hogy egyrészt egy tömegtől lassan, fokozatosan, vonjunk el hőt, másrészt pedig eme lehűtött tömeg segélyével a levegőtől a hőt gyorsan vonjuk el, de magában véve a hűtött levegő hőmérsékletének pontos szabályozását nem engedi meg, minthogy úgy az akkumulátor, mint a friss levegő hőmérséklete változó. A hőmérséklet szabályozása czéljából egy külön, a hőközlést szabályozó berendezést kell alkalmaznunk. A friss levegőt bevezető tömlő a berendezés előtt két tömlőre oszlik, ezek közül az egyik a levegőt a berendezésen vezeti at, a másik ellenben egy tolóka segélyével szabályozható, a berendezés mellett van vezetve és a berendezés mögött a hűtőberendezésen áthatoló tömlővel egyesül. Ha az utóbb említett tömlő szabályozó tolókája el van zárva, az összes levegő a léghűtőn megy át, de ha a tolókát teljesen vagy részben nyitjuk, a levegőnek csak egy része megy át a hűtőn, vagy pedig a hűtő teljesen ki is kapcsolható. A hűtő mögött a tömlők ismét egyesülnek. Ilyképen módunkban áll a tolóka egyszerű nyitásával vagy elzárásával a levegő lehűlését nulla és egy, a berendezés méretei által meghatározott maximum között pontosan szabályozni, a nélkül, hogy a szellőztetéshez szükséges összes levegő menynyiségét változtatnók.