19163. lajstromszámú szabadalom • Javított váltószerkezet

Megjelent 1DOO évi augusztus hó 28-án. MAGY. gH RIU. SZABADALMI jg|| HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 191(33. szám. V/a. OSZTÁLY. Javított váltószerkezet. CiFRERER, SCHOCH ÉS GROSSMANN CZÉG BUDAPESTEN ÉS MÜLLER FRIGYES MÉRNÖK MÁBAMAROS-SZIGETEN. A szabadalom bejelentésének napja 1900 április hó 14 ike. A szóban lévő találmány tárgyát az ed­dig a különböző rendszerű vasútaknái használt váltókon eszközölt újítások képe­zik, melyeknek az a czéljuk, hogy bizto­san működő, szilárd és jól záródó váltót létesítsünk. Ezek a javítások — mint az a csatolt rajzlapon sematikus fölülnézet­ben látható — abban állanak, hogy az (a a) váltónyelvek nincsenek egymással többé csuklósan összekötve, hanem a (b b) ke­resztrudak segélyével mereven vannak ösz­szekapcsolva, úgy hogy egy «csúcssínke­ret»-nek nevezett részt képezzenek, mely hátsó részén (a főoldalon) egy fix (c) csap vagy más forgástengely körül vízszintes síkban forgatható. Ezt a merev csúcssín­keretet ép oly módon és ugyanazon beren­dezések segélyével állítjuk be, mint a kö­zönséges váltókat, de a csúcssinek ennél a szerkezetnél a közös (c) forgástengely körül forognak és nem úgy, mint eddig, míg a csúcssinek mindegyikének külön forgástengelye volt. A váltón eszközölt további javítás abban áll, hogy a merev csúcssínkeret oldalt (d) toldatokkal van ellátva, melyek az (e) tősín vagy a moz­dulatlan váltórészlet más fix része alá fo­gódznak és a csúcssinek végeinek eddig a terhelés alatt elkerülhetetlenül föllépő veszélyes fölemelkedését biztosan meggá­tolják. Végül még egy javítás említendő föl, mely abban áll, hogy ez a csúcssín­keret egy valamely pontján (g) furattal van ellátva, mely a váltó jobb vagy bal végállásában, vagyis mikor a váltó zárva van, a mozdulatlan váltódarab egyik vagy másik (h) furatával korrespondeál, úgy hogy ha egy megfelelő (i) csapot tolunk az egymást födő (g h) furatokba, a váltót a jobb vagy bal állásában biztosan elre­teszeljük. SZABADALMI IGÉNYEK. Javított váltószerkezet tetszőleges rend­szerű vasútakhoz, jellemezve: 1. egymással tetszőleges szilárd kereszt­rudak segélyével merev keretté egye­sített (a a) csúcssinek által, mely ke­ret a főoldalon egyetlen (c) forgás­csap vagy tengely körül az ismeretes váltóállító berendezések segélyével víz­szintes síkban forgatható; 2. az 1. alatt körülírt csúcssínkeretnek oldalt alkalmazott (d) toldatai által, melyek az (e) tősinek vagy a mozdu­latlan váltórészlet más fix részei alá

Next

/
Thumbnails
Contents