19161. lajstromszámú szabadalom • Vasúti vonatok és mechanikai erő által továbbított közúti vonatok összeütközésének hatását fölfogó szerkezet
Megjelent 1 !><)(). évi augusztus Iió 23-án. MAGY. ggj KIR. SZABADALMI jBBT HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 19161. szám. V/>>. OSZTÁLY. Vasúti vonatok és mechanikai erő által továbbított közúti vonatok összeütközésének hatását fölfogó szerkezet. DUFOUR ANATOLE MÉRNÖK ANNONAYBAN (FRANCZIAORSZÁG). A szabadalom bejelentésének napja 1900 április hó 11-ike. A találmány lényege abban áll, hogy a mozdony előtt elhelyezett két ütköző, a mozdony gőzhengeréhez hasonló két vagy több henger által helyettesíttetik, melyek úgy működnek, mint az ütközők. Minden (a) henger egy mozgatható és tömített (b) dugattyúval van ellátva, a melynek (c) rúdja külső végén egy lapos fejben végződik, a mely hasonló az eddig használatos ütközők fejéhez. A hengerek egyszerűen a külső atmoszférikus nyomás által levegővel vannak megtöltve. A dugattyúk rúdjai egészen ki vannak húzva, miáltal a hengerekben azoknak teljes játszóteret biztosítunk. Midőn az összeütközés beáll, minden dugattyú a hengerbe nyomul, összenyomva az azokban lévő levegőt, de ezen összenyomás, ámbár igen gyors, még sem pillanatnyi, hanem fokozatos, a mi azt eredményezi, hogy az ütődő kocsi ütközési erejét (lökést) nem egyszerre adja át az ütközött kocsinak, hanem oly erőmegoszlás keletkezik, hogy a lökés nemcsak tetemesen gyöngül, hanem a megfelelő helyzetekben teljesen megsemmisül. Tényleg az érintkezés első pillanatában | a dugattyúnak nincsen ellentállása, de ha az veszteglés nélkül befelé halad, az ellentállás folytán növekedik. Midőn a dugattyú elérte a henger közepét, a hengerben lévő összenyomott levegőnek nyomása egyenlő két atmoszféra nyomással, a midőn a dugattyú elérte a henger háromnegyedrészét, az összenyomott levegő nyomása négy atmoszféra lesz és így tovább. Vagyis ebből látható, hogy ha a levegő térfogata fokozatosan a kezdetleges térfogat 1 /2 , 1 /l , Vs, 1/1 6 részére s így tovább szorul össze, a nyomás fokozatosan emelkedik 2, 4, 8, 16 stb. atmoszférákra. Ha most ezen nyomásból levonjuk a külső atmoszférát, akkor 1,3,7, 15 ... és így tovább atmoszféra nyomású hasznos ellenállást kapunk és mivel minden atmoszféra körülbelül 10.000 kilogramm súllyal egyenlő négyzetméterenként, így ismét a következő ellentállásokat kapjuk, 10.000, 30.000, 70.000, 150.000 kilogramm (mindig négyzetméterre) és ez nem keletkezik egyszerre, hanem fokozatosan, zérustól (n) atmoszféráig áthaladva az összes közbeeső értékeken. A levegő összenyomása által keletkezett ellentállás függ a hengerek szélességétől és
