19154. lajstromszámú szabadalom • Berendezés szakaszosan vagy szakadatlanul keringetett folyadékok hevítésére

— 2 — lyének vezetésére szolgál. A (hl) hüvellyel összekötött (h) uszó a (g) bura fölött van elrendezve. A (t) csövet körülvevő (hl) Hü­vely vezetékül szolgál és egyúttal a (h) uszó lefelé való mozgását határolja, a mennyiben az a (h) uszó sülyedésekor a (gl) csőnek (g2) karimájába ütközik. A (t) cső az (x) nyílásokkal van ellátva, a (g) burának (gl) csöve pedig a (g3) nyí­lással bír, melyen a (t) csőhöz erősített (y) csavar jár át. A berendezés működési módja a követ­kező : A (tl, t2) csövek és a (d) radiátorok víz­zel töltetnek meg. nemkülönben az (r) tar­tály is; utóbbi azonban csak egy bizonyos magasságig. Ha a (c) hevítő vizzel van meg­töltve, a (h) uszó a 2. ábrában teljes vona­lakkal rajzolt legmagasabb állást, a másik (g) uszó ellenben az ugyanazon ábrán vo­nalkázottan föltüntetett legalacsonyabb állást foglalja el. A (h) uszó az (f) nyílásokat elzárja és a (g) bura (gl) hüvelye a (t) csőnek (x) nyí­lásait megnyitja. A (b) kemenczében fejlesztett meleg kö­vetkeztében a (c) hevítőben lévő víz hőmér­séklete fokozatosan növekszik mindaddig, míg gőz fejlődik, mely utóbbi ekkor a (g) uszó fölső részében gyül össze. Mihelyt bizonyos mennyiségű gőz fejlődik, a (g) uszó megemelkedik, miközben a (gl) hüvely a (t) csövön végig csúszván, az (x) nyílásokat elzárja. Ezután a (c2) hevítőben fejlesztett gőz, mely eddig az (x) nyílásokon keresztül tá­vozhatott, a fölső (h) uszó alatt gyül össze úgy, hogy ez állásában rögzíttetik, daczára annak, hogy a víz fölszíne a hevítőben a kiáramlás következtében siilyed. A hevítőben fejlesztett gőz nyomása ez­után mindinkább fokozódik és a hevítőben lévő vizet a (t) csövön át az (r) tartályba nyomja. A víznek kihajtása közben be fog követ­kezni oly pillanat, melyben a (g) uszó ön­súlya következtében eredeti állásába siilyed, a mikor is az (x) nyílások szabadokká lesz­nek és a hevítőben lévő gőz a (t) csövön át az (r) tartályba és innen az (a) konden­zátorba áramlik. A (h) uszó csak a (cl) kamrában lévő víz nyomásának lévén alávetve, a (g2) karimára esik (a 2. ábrában vonalkázottan jelölve) és az (f) nyílásokat szabaddá téve, ezen víznek, mely a hevítőt újból megtölti, szabad fo­lyást enged. Ezután a víz fölszíne a heví­tőben újból emelkedik és a (h) úszót meg­emeli, mely az (f) nyílásokat újból elzárja, mire az összes alkatrészek ismét azon ál­lásba jutnak, a melyben eredetileg voltak. A meleg víznek az (r) tartályba való be­nyomatása ugyanazon módon történik, mint először és az egész folyamat ugyanazon mó­don folyton ismétlődik. Az (r) tartályt tehát a hevítőből kiszorí­tott meleg víz folytonosan táplálja. Az (r) tartályból a víz a hevítőbe ipar­kodik visszafolyni, mivel az utóbbi sokkal mélyebben fekszik, mint az (r) tartály; ezen okból a (tl, t2) csöveken át az (r) tartály és a lievítő között vízkeringés létesül. Belátható, hogy ezen hevítő berendezésnél a szükséges víz mennyisége állandó; az ál­landó vízmennyiséget az (a) kondenzátor tartja fönn, mely egyszersmind víztartály szerepét is játsza és a (k) szeleppel ellá­tott a (kl) csövön át a (tl) csővel közle­kedik. A 3. ábra a találmány tárgyát képező hevítő berendezésnek egy tábori főző készü­léknél való alkalmazását tünteti föl. A (t) csövön át kiszorított forró vizet különböző­képen hasznosíthatjuk; azt fölhasználása után egészben vagy részben a (t2) csövön át a készülékhez vezethetjük vissza ; a (t2) csövön át bevezetett hideg víz a (bl) elő­melegítőbe folyik, mielőtt a (cl) kamrába jön. A 4. ábra a találmány szerint berende­zett kávéfőzőt és az 5. ábra samovárt áb­rázol; ezek is keringtető berendezéssel van­nak ellátva; a (t) csövön át kiszorított forró víz kávé vagy thea főzésére használtatik föl. A találmány tárgyát képező hevítő be­rendezést kilúgozó készülékeknél is alkal­mazhatjuk.

Next

/
Thumbnails
Contents