19151. lajstromszámú szabadalom • Billiárd-óra

Megjelent 11)00. évi augusztus lió 24-én. MAGY. m KIR. SZABADALMI paff HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 19151. szára. XX/K. OSZTÁLY. Biliárd-óra. MARTIN ARNO KERESKEDŐ DREZDÁBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1900 február hó 14-ike. Jelen találmány tárgyát képező biliárdóra a biliárd időjelzők azon fajtájához tartozik, melyeknél a biliárdgolyóknak egy tokba való behelyezése által egy abban lévő óramű megakasztatik, a golyók kivétele által pedig megindul és addig marad mozgásban, míg a golyók a tokba vissza nem helyeztetnek. A kégli, illetőleg a golyók nagyságának kövatelményeinek megfelelőleg a biliárd-óra két golyókészség fölvételére van berendezve, melyek egymás fölött vannak elhelyezve. Az óra e szerint a golyók nagyságának megfelelő két bevezetőnyilással és két a golyók fölvételére szolgáló gördülőpályával van ellátva. Az óramű mozgásában csak akkor van gátolva, ha mind a két golyókészség benne van a tokban, míg az egyik készség kivétele alkalmával az óramű mozgásnak i indul. Erre nézve mindegy, akár a fölső, akár az alsó golyókészséget vesszük ki az órából. A mellékelt rajz 1. és 2. ábrája egy ilyen biliárd-óra metszetekben, 3. ábráján részbeni elölnézetben van példaképen föltüntetve. (a. és b) a gördülőpályák, melyeken a (c) golyók nyugszanak. Mindkét pálya (d) csuklók körül foroghat és az (e) ajtó felé eső lejtőt képez, oly czélból, hogy a golyók az ajtó kinyitásakor előre guruljanak. A fölső (a) pálya mellső végén fölfelé van hajlítva, oly czélból, hogy a golyók belőle ki ne eshessenek. Az alsó (b) pálya rövidebb a fölsőnél ós pedig azért, hogy reá csak két golyó súlya hathasson, minthogy az alsóba a kéglijátékhoz használt golyók helyeztetnek, melyek nagyobbak mint a fölső pályára helyezett karambolgolyók. A két gördülyőpálya egy vagy több (f) rudacskával van egymással összekötve. Ha csak egy golyókészség van a tokban, az esetben a (g) szabályozócsavarral ellátott (h) rúgó a pályákat fölemeli és fölső helyzetükben mozgatja (pontozott állás). A két készség együttes súlya a (h) rúgót összenyomja, mire a pályák a teljesen kihúzott vonallal rajzolt állásba kerülnek, melyben az (i) rúd (vagy akasztó, vagy kilincs) a tok alsó részében kapcsolt óramű' vet megakasztja.