19145. lajstromszámú szabadalom • Automatikus gázlámpagyújtó és oltóberendezés

Megjelent 11 >00. évi augusztus lió 21-én. IVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 19145. szám. II/d. OSZTÁLY. Automatikus gázlámpagyújtó- és oltó-berendezés. CROIZAT VIKTOR MÉRNÖK TUR INBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1900 február hó 3-ika. A szóban lévő találmány tárgya egy | berendezés, melynek segélyével a gázlámpák | meggyújtása és eloltása a gázgyárból végez- i liető. Ez a berendezés azon alapszik, hogy módunkban áll a gázgyárban a nyomást megváltoztatni és oly módon működik, hogy a mint a nyomás egy bizonyos mértéket elért, a gázláng meggyulad és a mint egy bizonyos mérték alá siilyed, ismét kialszik. A gázgyárak ma szokásos üzeme eme berendezés alkalmazását uem akadályozza meg, miután a gáznyomást este a gyárban amúgy is nagyobbítják, hogy tehát a berendezések működhessenek, a gyári készülékeket oly módon kell berendezni, hogy a nyomást még valamivel nagyobbá tehessük. A berendezésnek lényegében véve csakis az a föladata, hogy a gázkiömlő nyílását nyissa és zárja, a gyújtást magát egy kis külön gyújtóláng végzi. A csatolt rajzon: az 1. és 2. ábra a berendezés lényeges részeit mutatja, míg a 3., 4., 5., 6., 7. és 8. ábra ugyanennek a berendezésnek egy lámpánál alkalmazható kiviteli módozatát ábrázolja. Az 1. és 2. ábra szerint a berendezés két (1) és (2) edényből áll, melyek egymással alsó végükön közlekednek és a (3) élen | lenghetően vannak ágyazva. Ezek közül az | első a gázvezetékkel, a második pedig egy I edénnyel közlekedik, melyben a nyomás közel állandó. A gyakorlatban ezt oly módon érjük el, hogy a második tartály a külső levegővel közlekedik. Mikor a gáznyomás emelkedik, a folyadék az (1) edényből a (2) edénybe áramlik át és a mint a második edény nehezebbé lesz, az edények helyzete megváltozik és az 1. ábrán látható helyzetből a 2. ábrán látható helyzetbe mennek át. Az ellenkező folyamat megy végbe, mikor a nyomás az (1) edényben megkisebbedik és a folyadék ebbe az edénybe visszafolyik. Az edények tehát kétféle hatást gyakorolhatnak a gázvezetékre. Példaképen bemutattuk, hogy egy csuklósan alkalmazott (4) rudacska viszi át az edények mozgását egy emelőszerkezet segélyével az (5) csapra és ily módon hat a (6) gázvezetékre. Mindkét helyzet, úgyszintén a berendezéshez tartozó egyéb részek, nevezetesen a (9) és (10) súlyok, a kiterjedést megengedő (11) vezeték, a (34) cső és a gyújtólánghoz vezető (12) elágazás az 1. ós 2. ábrán látható. A (7 8) darabok ütközők gyanánt szerepelnek, azonban hosszúságuk különböző, hogy a berendezést az üzem közben föllépő nyomásváltozásoktól függetlenné tegyük. MAGY. SZABADALMI