19143. lajstromszámú szabadalom • Vonatfödözés
- 4 — készülék «állj» jelzését, ha (B) vonat (b c) pálczán beliil állt meg, vagy (c) készülék jelzését, ha az (a b) pályán beliil állt meg. Ha (B) vonat ismét elindul, a közelebbi (B3) sínen való áthaladásánál (d) készülék pálczáját fölfelé bocsátja, minek következtében (C) vonat is tovább mehet. Ezen módon a két vonat közt összeütközés soha sem jöhet létre. Két vonat összeütközésének harmadik lehetősége az. midőn két egymást követő vonat közül az első valamely okból visszafordulni kénytelen vagy ha az első vonat tói néhány kocsi elszabadul és visszafelé megy. Ezen esetekben, az út iránya szerint az (r és t) kontaktuskerekek önműködő beállítására szolgáló készülékek jönnek működésbe. A rajz 8. és 9. ábrái mutatják ezen készüléket. Úgy az utolsó kocsi, valamint a mozdony alatt két (I és H) támasz van alkalmazva és pedig egyik a kocsi utolsó tengelyén innen, a másik azon túl. Ezen támaszok kulisszában vannak vezetve és mindegyik egy-egy kereket hord és pedig a mozdonyon a baloldali támasz (r) kereket és a jobboldali (t') kereket, míg az utolsó kocsin a baloldali (t) kereket és a jobboldali (r') kereket. Ha most a vonat előre ha'ad, akkor a mozdonyon az (r) kerék, az utolsó kocsin pedig a (t) kerék van lesülyedve. Ha a vonat hátrafelé halad, úgy önműködően változás áll be; az utolsó kocsin, mely most a mozdony szerepét viszi, (r') kerék sülyed, míg az «utolsó kocsi»-képen szerepelő mozdonyon (t') kerék sülyed. Ha (balról jobbfelé haladó vonatnál) az (r és t) kerekek (VI V2 és V3) illetve (W1 \V2 W3) kontaktussínek már előbb leszoríttattak, akkor most, midőn a vonat visszafelé ment, az (r' és t') kerekek (VI V2 V3 és Ví) illetve (W \V1 W2 és W3) kontaktussíneket szorítják le, tehát ugyanazon áramkörök zárulnak, mint ha egy rendes (a mozdonnyal előre) haladó vonat jobbról balfelé haladt volna. Ha kocsik szabadulnak el, míg a mozdony tovább előre halad, úgy csak az utolsó kocsinál ]ép föl változás és az. mivel (r') kereke lesülyedt, a «mozdony» szerepét veszi át. A (r t) illetve (r' t') kerekek önműködő beállítása az útirány szerint a következő módon történik: A két utolsó kerék (9. ábra) (z) tengelyén egy korong van, mely (M M') és (G G') forgatható bütykökkel van ellátva, melyek a két (H és I) támasz (H') illetve (I') toldalékába kapaszkodhatnak. A (H és 1) támaszok lúgókon függnek és (L L')-ekekkel vannak ellátva, melyekbe (K K') horgok, melyek a kocsiállványon vannak megerősítve, bekapaszkodhatnak. A midőn a kocsi előre megy, a (H) támasz (r) kerékkel (mozdonyon) illetve (t) kerékkel (utolsó kocsin) sülyed, míg (1) támasz (t') kerékkel (mozdony) illetve (r') kerékkel (utolsó kocsi) (K') horog által fel van emelve. Ha a kocsi hátrafelé megy, a (Z) tengely ellenkező irányban forog, mi mellett (G) bütyök a (H) támasz (11) toldalékába kapaszkodik és utóbbit (r) illetve (t) kerékkel a magasba emeli. Mielőtt (G) bütyök (H) toldalékot elhagyja, (K) rúgós horog (L) éket megragadja és a támaszt az emelt helyzetben megtartja. Egyidejűleg (Z) tengely forgásakor (M') bütyök (K') rúgós horgot hátrafelé szorítja, minek következtében (I) támasz (t') illetve (r') kerékkel lefelé megy. A visszafelé haladó vonat már most a második vonattal szembe jövő vonat szerepét játssza, mely az ismertetett módon ügyel messé tétetik. Hogy oly esetben, midőn néhány kocsi az előlhaladó kocsitól elszabadul és a második vonattal szembe jön, a második vonattal idejekorán közölhessük, hogy kormányozatlan kocsik jönnek vele szembe, tanácsos a jelzőkészüléken még különös visszatérítési jelzőket elrendezni, melyek a második vonatnak jelet adnak a visszamenetre és hogy magát a közeledő kocsik elől biztonságba helyezze, mely utóbbiakat aztán valamely alkalmas helyen holt sínpárra lehet vezetni. Ezen visszatérítési jeleket akként kapcsoljuk a (V) vonalkontaktussal, hogy a kocsik visszamenésénél a (V) síneknek az