19124. lajstromszámú szabadalom • Hajtómechanizus automobilokhoz

iUe&jelent 1900. évi augusztus hó 22-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 19124. szám. XX/a/2. OSZTÁLY. Hajtómeehanizmus automobilokhoz. SCHILLER KÁROLY KERESKEDŐ ZIZKOWBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1900 január hó 10-ike. Az automobilok hajtására eddig használt berendezések mozgatására gőzök vagy gázok szolgáltak. A muukadugattyúk keresztfej és hajtórudak segélyével voltak a forgattyú tengellyel közvetlenül összekötve és az egész berendezés voltaképen egy kis, megfelelő jármű alvázra szerelt gáz-, benzinvagy petroleummótornak volt tekinthető. Az ebből a berendezésből származó hátrányok, a zajos, nyugtalan menet (melyet a robbanásoknál föllépő lökések okoznak), valamint a gázok és gőzök kifúvatása okozta hátrányok sokkal ismeretesebbek, semminthogy azokat részletesebben kellene fejtegetni. A szóban lévő automobil járművekhez való hajtómű azon az alapelven van szerkesztve, hogy aránylag minimális erőkifejtés mellett tetemes hydraulikus nyomások létesíthetők és a találmány tárgyát ezen alapelv kivitelére és a működés egyenletessé tételére szolgáló berendezések képezik. A csatolt rajzon példaképen egy a szóban lévő találmány szerint szerkesztett hajtómechanizmus sémája látható az 1. ábrán alaprajzban, a 2. ábrán oldalnézetben. Az alkalmazott folyadék a járműre szerelt (a) tartályban van elhelyezve, honnan a b) tokban lévő szivattyú által a (c) edénybe nyomatik, melyet a (d) csövek kötnek össze az (e) tolattyúszekrények beömlő nyílásaival. A tolattyúszekrények kiömlő nyílásait a (q) csövek az (a) tartállyal kötik össze, hol a víz még nincs nyomás alatt, hová tehát a munkát végzett víz beáramolhat. A munkaheDgerekben mozgó dugattyúk egy még leírandó közbeeső darab segélyével hajtják az (n) forgattyútengelyt és fogaskerék áttevés segélyével működtetik a futókerekek tengelyét. Anélkül, hogy a" mechanismus egyes részeinek (hengerek ismeretes elrendezésének, vezérművének és átkormányzó berendezésének stb.) ismertetésére áttérnénk, röviden megemlítjük, hogy a (b) szivattyúházban lévő szivattyút legczélszerűbben taposás által indíthatjuk működésnek, mire az (m) taposó emelő szolgál. Ily módon a (c) tartályban, a (d) csővezetékben és a (g) muukahengerben lévő folyadékot nyomás alá helyezhetjük, úgy hogy a jármű hajtása biztosítva van. Hogy az egész hajtómű működését egyenletessé tegyük és lökésektől mentesítsük, a hajtógép keresztfejét két egymásba tolt (h) és (k) hüvely képezi, melyek közül az első az (i) dugattyúrúddal mereven van összekötve, az utóbbi pedi ff az (1) hajtórúddal