19121. lajstromszámú szabadalom • Munkateljesítményre szabályozó tengelyregulátor állítható fordulatszámmal

— 2 — szűnik (a nyomócső törése, vagy szilárd ré­szeknek a szívó- vagy nyomószelepben való megakadása következtében), akkor a gép egy Weiss-féle regulátornál okvetlenül meg­futamodik, mert már beállítására térrel nem rendelkezünk és a Weisstól ajánlott kar­kikapcsolás nem kielégítő, mert 1. gyakran nem működik és 2. mégis bajos dolog egy nagy gépet, mely ilyen módon mozgáson kívül helyeztetett, ismét üzembe hozni, mi­után előbb a szerkezetet ismét beakasz­tottuk. Ezek mindig nagy üzemzavarok, melyek olyan esetekben, midőn megszakítás nélküli üzemre törekszünk, nagyon kelle­metlenek. A Weiss-féle regulátor mindezen hátrá­nyain van hivatva jelen találmány segíteni és czélja az, hogy ha a gőznyomás, a vákuum, az ellenállás változik, vagy ha a nyomócső törik, vagy ha valami a szelepek közt úgy fönnakad, hogy azok a zárásban akadályozva vannak, mindez csak annyiban legyen a regulátorra befolyással, hogy a gép nagyobb sebességet kap. A gép meg­futamodása minden körülmény közt meg van akadályozva. Az új regulátor szerkezete azon alapszik, hogy egy rugónak, mellyel a regulátor el van látva, a feszültsége olyképen változtat­ható, hogy megfelelően nagy czentrifugál­erő és megfelelően nagy fordulatszám szük­séges, hogy a feszítőrúgó változó nyoma­tékával egyensúlyt tartson. A rúgó különböző feszültségét legczél­szerűbben az által érjük el, hogy a rúgó mozgatható fölfiiggesztési pontját eltoljuk. Ezt egyszerű módon úgy érjük el. hogy pl. nagyobb fordulatszámra való beállításnál a mozgatható, a regulátortól kormányzott hajtó exczenter és a vezérmü állító készüléke között lévő összeköttetésnek hosszát pilla­natnyi nagyobb töltés czéljából megváltoz­tatjuk és ezáltal a regulátornak nagyobb fordulatszámát és a regulátornak új egyen­súlyi helyzetét idézzük el. A regulátor új egyensúlyi helyzete a rúgó nagyobb feszültségét és így a forgásszám nagyítását tételezi föl. A regulátor új be­állításának a tolattyúhajtásnak egy új állása felel meg, mi mellett ugyanazon töltés adatik, mint előbb, mivel az exczenterek elősietése az új szabályozó beállításnak meg­felelőleg változtatva van. Ha a fordulatszámot csökkenteni akarjuk, úgy a vezérmű állítókészűléke és az ex­czenter közötti hosszváltozást ellenkező irány­ban kell foganatosítanunk. A beállítókészűlék az exczenterrúdba he­lyezhető, de pl. tolattyús vezérműveknél a tolattyúrúdba, egy szóval bárhogyan a to­lattyú és mozgó exczenter közötti össze­köttetésbe helyezhető el. Az exczenter hely­zete e mellett úgy változtatható, hogy vagy csak az elősietés vagy az elősietés és a löket is változik. Czélszerűen használunk e czélra tehetet­lenségi tengelyregulátort, mely a beállítás túlnyomó részét a tehetetlenségből nyeri. Ha minden fordulatszám részére a gyorsa­ságváltozásnak ugyanazon százalékát enged­jük meg, kiadódik az, hogy az összes for­dulatszámoknak beállítására szükséges erő­höz ugyanazon járulék ered a tehetetlen­ségi nyomatékból. Más szóval: a beállítási erő össznagyságához szükséges járulék, melyet a tehetetlenségből veszünk, minden fordulatszámnál állandó marad. Természe­tesen az a beállítási erő is változik, mely a czentrifugálerőböl vétetik, minthogy a czentrifugálerő abszolút nagysága is függ­vénye a fordulatszámnak. A fordulatszám abszolút nagyságával természetesen az össz­beállító erő részére a czentrifugálerőböl vett járuléknak nagysága is változást szenved, ha minden fordulatszámnak ugyanazon per­czentuális gyorsaság változását tételezzük föl. Ha már most ezen az alapon az össz­beállítási erőhöz a czentrifugálerőböl való járulékot a tehetetlenségből vett járulékhoz viszonyítva igen kicsinynek vesszük, az összes beállítási erő minden fordulatszám­hoz aránylag kevéssé fog változni. Ezen tekintetek szem előtt tartása mellett van a mellékelt rajzon ábrázolt regulátor szer­kesztve. Az 1. ábra sematikus ábrázolása az ex­czenter és vezérmű közötti kapcsolatnak egy egyszerű működő gőzgépnél két Cor-

Next

/
Thumbnails
Contents