19120. lajstromszámú szabadalom • Újítások hajlékony fémcsöveken

kaucsukból, vagy bármely más alkalmas anyagból álló (f) tömítést ágyazunk be. Az ily módon előállított csövek úgy gáz, mint bármily más folyadék vezetésére alkalmasak, azonban a tapasztalás azt bizonyítja, hogy a folyadékok, különösen pedig a víz, a szalagoknak (c) oldalát igen gyorsan megtámadják. illetve megrozsdásodását vagy teljes oxydálását idézik elő s így a cső csakhamar hasznavehetetlenné válik. A jelen találmány tárgyát képező újítások szerint ezen (c) résznek a rozsda által való elpusztítását a 2. ábrán látható módon akadályozzuk meg. Mint ezen ábrán látható, a csőnek a nyíl által jelzett belső oldalán a szalagnak (c) szélét az ugyancsak a szalagból visszahajlított (cl) rész védelmezi, mely (c) szélnek külső oldalára simán van rágörbítve. Ezen elrendezés következtében a cső belsejében lévő víz, vagy bármely más anyag először a (cl) rész rozsdásodását fogja előidézni s egyszersmind ugyancsak ezen rész súrlódik a hornyoknak közös (a) oldalához, úgy hogy ezen (cl) rész fog leghamarabb elkopni. Igen fontos azonban, hogy a szalag végének ezen visszahajlítása a horony külső oldala felé történjék, mert ha az befelé hajlíttatnék. (c), résznek elkopása, illetve elrozsdásodása következnék be legelőbb s ha egyszer a horonynak ezen oldala letörik vagy elválik, a befelé görbített (cl) rész a cső összetartására semmi hatással nem bír. Azonkívül a (cl) szalagrésznek a (c) szalagrészre való sima és tömítő rágörbítése folytán egyszersmind megakadályoztatik a víznek vagy folyadéknak a (c és cl) részek közé való behatolása is, úgy hogy (c) rész (cl) résznek elkopása előtt a rozsdásodásnak vagy esetleg a folyadék kémiai bontóhatásának kitéve nincs. Az 1. ábrában, mint már a bevezetésben is említettük, részben metszetben, részben nézetben ily cső van foltüntetve, melyből egyszersmind annak előállítási módja is kivehető, míg a 2. ábrában nagyobbított léptékben a cső előállítására fölhasznált fémszalagok keresztmetszete van bemutatva. A csőnek külső oldalánál, hol azt a rozsdásodástól nem kell félteni, a szalagnak külső (b) szélére (bl) rész belülről van ráhajlítva, mint az a 2. ábrán látható. A (bl) rész itt a csőnek a belső nyomással szemben való megerősítésére szolgál. A 3. ábrán a szalagnak oly kiviteli alakja van föltüntetve, hol mindkét (bl cl) rész a szalag (c és b) szélének külső oldalára van hajlítva. Viszont a 4. ábrán oly kiviteli alak van bemutatva, hol a két (bl cl) rész a szalag (b és c) széleinek belső oldalára van hajlítva, mely elrendezés azon esetben czélszerű, ha a szalagot rozsdásodás ellen nem kell oltalmazni, hanem annak csakis a belső nyomással szemben való szilárdabbá tétele szükséges. Megjegyzendő, hogy a találmány nem szorítkozik tisztán csak az ábrákban bemutatott profilirozással bíró fémszalagoknál a szalagszéleknek kifelé vagy befelé való hajlítására, hanem alkalmazható bármily tetszőleges keresztmetszettel bíró fémszalagoknál is. így pl. igen czélszerü a találmánybeli kiképzés alkalmazása a 7. ábrán bemutatott profili rozással bíró fémszalagoknál is, mely fémszalag különben bejelentő 1897. évi szeptember hó 3-áról kelt 605,587. amerikai egjesiilt államokbeli, valamint 1897. évi augusztus hó 15-én kelt 10,439. számú magyar szabadalmával azonos. Mint az emiitett szabadalmakból és a 7. ábrából is látható, ezen elrendezésnek jellemzőjét az képezi, hogy az (f) tömítés nem az egymásba kapaszkodó hornyokban van elrendezve, hanem annak számára egy külön horony van kiképezve, mely horony feneke egyenlő magasságban áll az egymásba kapaszkodó hornyok fenekével. Ezen elrendezés előnye abban áll, hogy az ily módon kiképezett szalagok a csővé való összegöngyölés alkalmával egész szélességükben a formavasra támaszkodnak, a mi azon esetben nem volna lehetséges, ha a tömítés befogadására szolgáló horony feneke nem állana tökéletesen egyenlő magasságban az egymásba kapaszkodó hornyok talpával. Ezen elrendezés tökéletes megértésére különben elegendő akár a 605587. számú