19113. lajstromszámú szabadalom • Rotácziós mótor, fúrók és effélék működtetésére

- 2 -tét a forgatható (J) hüvely veszi körül, mely a (K) csavarmenetekkel van ellátva és melyet az (L) csavaranya segélyével tetszőleges állásban rögzíthetünk. A (H) beáramlási cső az (M és N) nyílásokkal bír, melyek a (P és Q) csatornákon keresztül a (T) dugattyú mindkét oldalán elrendezett (R és S) kamrákba vezetnek, A (J) hüvely egyik oldalán az (U) beömlési csatorna van elrendezve, mely összeköttetést létesít (M és P) között; ezen hüvely másik oldalán továbbá a (V) kiömlési csatorna van elrendezve, ezáltal a (Q) csatorna a (W) fő kiáramlási csatornával közlekedik, mely utóbbi az (x) kamrához (1. ábra) vezet; a légkörbe való kiáramlás a gaze-szövettel lefödött (Y) nyíláson át történik. A (J) hüvely a (Z) nyúlvánnyal (2. ábra) bír, mely az (A1 és Bl) peczekhez iitközhetik. Láthatjuk ebből, hogy a (J) hüvelyt akként forgathatjuk el bármelyik szélső állásában, hogy a (P) illetve a (Q) nyílások szükség szerint beáramlási, illetve kiáramlási vagy fordítva kiáramlási, illetve beáramlási nyílások gyanánt szolgálhatnak, a hol is az (A1 és Bl) peczkek a hüvely mozgásait határolják. A (T) dugattyú a (Cl) gyűrűből áll, mely a hengeralakú (Dl) falakkal van ellátva, melyekben a hasítékkal bíró függélyes (El) tartók vannak elrendezve, melyek az (FI) dugattyúlemezek átbocsátására szolgálnak. Ez utóbbiak a (Hl) csapra forgathatóan szerelt (Gl) agyból vagy csapágyból nyúlnak ki. Ezen (Hl) csap a (D) henger furatával konczentrikusan, a (B) fejrészhez képest ellenben exczentrikusan van elrendezve, mely utóbbinak (Jl) nyúlványa (1. ábra), az (Ll) dugattyúfödél tartóját képezi. Az (FI) lemezek (Ml) hosszhasítékokkal (9. és 11—14. ábrák) vannak ellátva, melyek arra a szolgálnak, hogy az (NI) tömítő léczeket magukba fogadják. Ez utóbbiból kinyúló (Pl) peczkek a (Ql) furatokba hatolnak, melyekhez az (FI) lemez egyik oldalára torkoló (Rl) nyílások csatlakoznak, a hol is ezen lemez másik oldalára az (Sl) csatornák torkolnak, miből látható, hogy a nyomó levegő a dugattyú mindkét oldalán fölhasználható az (NI) tömítő lécznek a (D) henger szomszédos falához való szorítására. A (T) dugattyú alsó részén a kis (TI) fogaskerék van elrendezve (1. és 4. ábrák), mely az (Ul) közbenső fogaskerekek (5. ábra) közvetítésével az előnyösen a szekrény (W1 és XI) részei között megerősített helytálló (VI) fogas koszorúval kapcsolódik. Az (Yl) csapokra (1. ábra) vannak szerelve az (Ul) fogaskerekek, mely csapokból lenyúló (Zl) toldatok az (A2) koronggal kapcsolódnak. Ezen korong körül a (B2) és (C2) csapágygyűrűk vannak elrendezve, mely ek között (D2) golyók foglalnak helyet. Az (E2 és F2) csapágy gyűr ük között (G2) golyók vannak elrendezve. Az (A2) korong alsó része külső és belső csavarmenetekkel van ellátva, a hol is a külső csavarmenetekkel a csapágygyűrűket hordó (J2) csavaranyák kapcsolódnak, míg a belső csavarmenetekkel a fúrófejet hordó (K2) csavaranya kapcsolódik, melynek segélyével az (L2) fúrófej állásában megtartatik. A motor működése a következő: Midőn a részek a 9. ábrában föltüntetett állásban vannak a (H) csőbe áramló nyomó levegő vagy más fluidum az (M, U és P) nyílásokon, illetve csatornákon keresztül az (R) kamrába és innen a henger belsejébe áramlik. A motorikus fluidum most a baloldali dugattyúlemezre gyakorol nyomást, minek folytsín a dugattyú könnyen belátható módon balról jobbra fog -forogni; a nyomó fluidum az (S) csatornán, a (Q, V) nyílásokon és a (W) csatornán át fog kiáramolni. A (Cl) dugattyúhüvelynek vagy hengernek ennélfogva forgó mozgás kölcsönöztetik és minthogy a nevezett dugattyú födele s (B) fejrész lenyúló részéhez szorul, világos, hogy a kis (TI) fogaskerék ez utóbbival együtt fog forogni, a hol (T1) fogaskeréknek forgása a (VI) fogaskoszorúval kapcsolódó (Ul) fogaskerekek és a közbenső mechanizmus közvetítésével az (L2) fúrófejre vitetik át. Ha a (J) hüvelyt a 9. ábrában föltüntetett állásával ellenkező állásába forgatjuk, mely állásokat az (Al, Bl) peczkek határol-