19107. lajstromszámú szabadalom • Henger folyékony dugattyú tömítéssel robbanó ill. égési mótorok számára

Megjelent 1900. évi augusztus hó 18-án. MAGY. gg| KIR. SZABADALMI l^K HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 19107. szám. V/d/á. OSZTÁLY. Henger folyékony dugattyútömítéssel, robbanó, illetve égési motorok számára. BAYER LAJOS MÉRNÖK MÜNCHENBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1900 márczius hó 30-ika. Égési motoroknál a vízhűtésnek oly módon való kiküszöbölése, hogy a dugattyú tömítése gyanánt a szokásos tömítőgyűrűk helyett folyékony fémek és hasonlók alkalmaztattak, eddigelé nem vezetett kielégítő eredményre, mivel az erre való módszer a gyakorlati szerkezeti kivitelt többnyire lehetetlenné teszi. Egy új alapon nyugvó eljárás a mótorhenger különleges szerkezetével a következőkben függélyes hengerü gépek számára van leírva. A mellékelt rajzon az 1. és 2. ábrák a hengerek függélyes metszeteit és a 3. ábra a 2. ábra A—B metszetét mutatja. Az (a) hengeren egy toldatban egy külön (legczélszerűbben a 3. ábrában föltüntetett keresztmetszettel bíró) (b) cső van elrendezve. Ezen cső alúl a henger (c) nyílásán át a hengerrel összeköttetésben áll. Fölül egy vagy két ([e] szerkezettel önműködően kormányzott) (d) légszelep van elrendezve, a szerint, a mint a munkamenet, mint az a továbbiakban részletesebben le lesz írva, egy, vagy megkönnyebbített módon két szeleppel történik, (f) egy szokásos munkadugattyút jelöl, mely egy csekéllyel kisebb átmérőjű (g) dugattyúban folytatódik, melynek hossza azonban valamivel nagyobb, mint a lökete. Tömítőszer gyanánt, a később említett módozatok föltételezésével, nem illó, könynyen folyó, aránylag alacsony olvadási ponttal bíró fémek, mint pl. wismuth, kadmium, ólom stb. vagy ezek különböző ötvözetei, vagy — körülményesebb módon — olajok, illetve víz is használható. Legelőször az elsőknek alkalmazását tételezzük föl. A folyékony fémet a (b) csőbe öntjük, mely a (fölhevített) hengerbe jut, a midőn a henger és (g) dugattyú közötti teret kitölti. A folyékony fém mennyisége akkora, hogy a hengerben és csőben lévő egyenlő fölszíne a dugattyú fölső végét legfölsőbb helyzetében sem éri el egészen. A henger alsó felének átmérője valamivel nagyobb, mint a fölsőé, úgy hogy — mint a 2. ábra mutatja — a folyadék a dugattyú legalsó helyzetében a hengerbe folyik, a nélkül azonban, hogy fölszíne a dugattyú fölületét elérné. A leírt berendezés folytán egyrészt a dugattyú irányváltozásának pillanatában a folyadéknak a (g) dugattyú fölülete fölötti átfolyása van megakadályozva és másrészt a káros lökések elkerítetnek, melyek más